November végére átlépte a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt a háztartások banki hiteltartozása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. (A lakosság teljes hiteltartozása ennél magasabb, szeptember végén megközelítette a 13,5 ezer milliárd forintot, ebben a nem pénzügyi vállalatoktól, külföldön vagy az államtól felvett hitelek is benne vannak.)

A rekord mértékű banki hiteltartozás oka az, hogy a lakosság tavaly novemberben is több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Zsinórban 21. hónapja nettó hitelfelvevők a háztartások, novemberben csaknem 64 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a meglévők tőketörlesztését. 

Bár a lakáshitelek átlagos kamata kissé mérséklődött, a kereslet valamelyest csökkent a nyári hónapokhoz képest, amelyek hagyományosan a legerősebbek a lakáspiac szezonalitása miatt. Novemberben ennek ellenére is erős maradt a lakáshitelpiac, 113,3 milliárd forint volt a szerződések összege, ez csaknem 70 százalékkal haladja meg a 2023-asat. Ez azt jelenti, hogy tavaly 11 hónap alatt már 1234,6 milliárd forintnyi lakáshitelt értékesítettek a bankok, így biztosan rekordot döntött 2024-ben a lakáshitelezés. A nagyon erős 2022-es és a rekord 2021-es években sem érte ezt a szintet a szerződések összege.

Folyamatosan nő az átlagos hitelösszeg

A hitelfelvevők számában nem lesz rekord, tavaly havonta átlagosan 6290 lakáshitelszerződést kötöttek, 2021-ben pedig 9 ezernél is jóval többet. Az átlagos lakáshitelek összege azonban megugrott időközben, és három év alatt 11,5 millió forint körüli összegről 19 millió forint fölé emelkedett. A felvett lakáshitelek mintegy negyede volt államilag támogatott kölcsön, döntő részben falusi CSOK vagy CSOK Plusz. A statisztikából az is látszik, hogy egyre gyakrabban használják a hitelt építkezésre, felújításra.