Az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok 1 900 milliárd forintos tavalyi forgalmából a hipermarketek 19 százalékkal részesedtek tavaly, szemben az egy évvel korábbi 17 százalékkal.

Kérdéses, hogy a szupermarketek vissza tudják-e szerezni korábbi erősebb pozícióikat vagy inkább a diszkontok felé fordul az eddiginél több vásárló a Lidl lánc várható belépésével.

A kis boltok korábban sokak által előre jelzett visszaesése egyelőre nem következett be. Sőt, egy százalékponttal nőtt részesedésük a szépen fejlődő piacon.

A szervezetlen értékesítés még mindig érzékelhető súllyal bír. A piacok és utcai árusok beálltak 4-5 százalék körüli arányra, míg az egyéb csatornák, mint például a háznál történő eladás lassanként háttérbe szorulnak.

A nagy eladóterű modern bolttípusok a háztartások vásárlásaiból együttesen ugyanúgy 52 százalékkal részesedtek 2002-ben, mint egy évvel korábban.

A GfK ConsumerScan részlege által feltárt adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a hazai élelmiszerkereskedelem viharos gyorsasággal alakult át. Hiszen hét éve még hiányzott a kereskedelmi csatornák közül a hipermarket és C+C áruház. Utóbbi forgalmából a nagykereskedelmi tevékenység mellett figyelemre méltó rész jut a lakossági fogyasztásra is.

A hipermarket hazai történetének legdinamikusabb éve 1999, amikor a bolttípus majdnem megduplázta részesedését a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Az akkor elért 9 százalék után 2000-ben 13 százalékos részarány következett, rá egy évre 17, majd tavaly 19.