Tűz alatt az inflációs cél

Júliusban hónapok óta először javultak az inflációs várakozások, felkeltve a reményt, hogy a piacok végül hitelt adnak a jegybank 4.5 %-os 2003 decemberi inflációs céljának. Az augusztusi felmérésben azonban ismét emelkedett a konszenzus, 14 báziponttal, 4.95 %-ra. A 4.6 %-os júliusi 16-éves mélypontról augusztusban az átlagelőrejelzés szerint már 4.8 %-ra, decemberre pedig 5.2 %-ra emelkedik az infláció. Mindez azt jelenti, hogy a következő évre a piac alig vár inflációcsökkenést. Az éves átlaginflációra a konszenzus 2002-re 5.41 %, 2003-ra 4.97 %.

Bizonytalan kamatvárakozások

Az elemzők csaknem egyöntetűen egyetértenek, hogy hétfői ülésén és egész szeptemberben a Monetáris Tanács nem nyúl a 9.5 %-on álló kéthetes betéti kamathoz, illetve hogy jövőre összesen 50-150 bázisponttal csökkenhetnek a jegybanki kamatok. A közbeeső időszakot tekintve azonban, amelynek kamatai már befolyásolhatják a jövő évi inflációt, bizonytalan a piac, és már korántsem olyan biztos benne, hogy a szorító ciklus véget ért, mint a múlt hónapban.

Tizenötből négy elemző 25-50 bázispontos kamatemelést lát előre erre az évre, négyen 50 bázispont csökkentést, heten pedig változatlan kamatokat várnak. Elemzők a bizonytalanságot okozó tényezők közül hármat emeltek ki. Az egyik, hogy a jegybank által az egyik fő inflációs kockázatként emlegetett béremelkedés mértéke a magánszektorban a jövő évet tekintve még nem ismert.

Békés Gábor, a Lehman Brothers londoni elemzője szerint a jegybank szigorításra kényszerül, ha a béremelkedések jövőre meghaladnák a 7-8 százalékot a privát szférában. „Egy terv, vagy egy egyezség ennél magasabb növekedésre kamatemeléshez vezethet. Ugyanakkor jelzések, hogy Európaban csökken az inflációs nyomás, és/vagy egy Európai Központi Bank kamatcsökkentés Magyarországon is egy kis kamatcsökkentést eredményezhet” – mondta Békés.

Enyhén romló egyensúlyi és növekedési jóslatok

Egy másik lényeges bizonytalansági tényező, hogy alakul a fizetési mérleg hiánya, mondták az elemzők. Az augusztusi felmérésben 120 millió euróval nőtt a 2002-re vonatkozó konszenzus, 2.79 milliárd euróra, ami már kerek egymilliárd euróval haladja meg a januárban várt szintet.

„Ha a forint gyengülne a relatíve gyenge fizetési mérleg miatt, ez újabb érv volna a jegybank számára a szigorításra,” mondta Mojmír Hampl, a Ceska Sporitelna prágai elemzője.

A jelenlegi várakozások szerint nem gyengül a forint az euro ellen: szeptember végéig a jelenlegi szinteken marad, 245.17 körül, az év végére mérsékelten erősödik, 244.47-re, a jövő év végén pedig 241.19 körül lesz.

Az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzések ugyancsak romlottak, 2002-re 47 milliárd, 2003-ra pedig 57 milliárd forinttal, 759, illetve 7ö1 milliárd forintra. A változás azonban jórészt abból adódik, hogy egyes elemzők elkezdték az EU ESA 95 módszerei szerinti számítást, ami a jelenlegi sztendernél nagyobb hiányt mutat ki.

Az elemzői konszenzus szerint a szeptember 2-án kijövő másodk negyedéves GDP adat 3.3 %-os növekedést fog mutatni, tehát a gazdaság megkezdi a kilábalást a 2.9 %-os első negyedéves ötéves mélypontról. Az éves gazdasaági növekedési előrejelzések azonban némileg romlottak: 2002-re 14 bázisponttal 3.47 %-ra, 2003-ra pedig 13 bázisponttal 4.25 %-ra.

A piac és az elemzői előrejelzések tanusága szerint az állampapírárak tartósan megsínylették az idei gazdasági fejleményeket.

A 12 hónapos kincstárjegy irányadó hozama csütörtökön 9.84 % volt. Az augusztusi konszenzus szerint ez az év végéig 9.42 %-ra csökkenhet. A májusi kamatemelés előtt a piac még 7.64 %-ot várt. A hároméves államkötvény esetében az év végi várakozás az áprilisi 7.21 %-ról 8.94 %-ra romlott. Magasabb hozam alacsonyabb árat jelent a befektetők és nagyobb kamatfizetést az állam számára.