A 2022-2023-as inflációs periódus alatt az áremelkedés ütemének megfékezése, az alapvető élelmiszerek elérhetőségének biztosítása és az úgynevezett „ár-profit spirál” (az MNB értelmezése szerint profit húzta infláció) letörése érdekében Magyarországon is hatósági árakat vezettek be. Ezek egészen 2023 nyaráig érvényben voltak.
A hatósági ár hátránya, hogy torzítja a piacot és bizonyos termékek esetében áruhiány jelenhet meg. Ugyanakkor arra alkalmas, hogy az árak látványos növekedését időben eltolja és felkészülési lehetőséget biztosítson az érintetteknek, illetve az adott termékkört vásárlók esetében megőrizze a fogyasztás színvonalát.
Fotó: Depositphotos
Az árrésstop ezzel szemben a beszerzési ár és az eladási ár közötti rést korlátozza, így lehetőséget teremtve a kereskedőknek a termékek és szolgáltatások további forgalmazására. Lényeges mozzanat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már a kezdetektől egy szabályozási folyamatban gondolkodott. Ennek első lépcsőfoka az önkéntes árkorlátozás, a második a haszon maximalizálása, míg az utolsó a hatósági árak bevezetése. 2025 márciusában a második fokozat élesedik, ugyanis az önkéntes árkorlátozásban nem sikerült megállapodni. Egyébként az árrés meghatározása a kereskedelemben úgy történik, hogy az eladási árból kivonják a beszerzési árat, és a különbséget elosztják az eladási árral. Akkor pedig, ha ezt megszorozzuk 100-zal, akkor százalékos értéket kapunk.
