Az embereknek legalább tíz százaléka sosem lesz abban a helyzetben Magyarországon, hogy hitelt vehessen fel, s ezáltal lakáshelyzetét is megoldja. Ezt az adatot Csabai Lászlóné kormánymegbízott közölte egy május 20-i konferencián, ahol a egyebek között a hazai bérlakáspolitikát jellemző programokat és vállalkozói, finanszírozói lehetőségeket ismertették. A kormánymegbízott által említett adatot azonban kevésnek tartották egyes előadók, így például Ikvai-Szabó Imre szociológus, aki szerint Budapesten akár a 30 százalékot is elérheti a hitelképtelen emberek aránya.

Az bizonyos, hogy a hazai lakásstruktúrában nagyobb szerepet kell kapniuk a bérlakásoknak. Részben azért, hogy a szociális feszültségek enyhüljenek, részben pedig azért, hogy bizonyos élethelyzetek kialakította problémára is legyenek megoldások. Csabai Lászlóné ide sorolta a munka miatt más településekre költözni kénytelen embereket, akik azonban nem tudják, nem akarják feladni eredeti otthonukat. Hasonló szempontok jönnek számításba az egyetemi városokban is, ahol sok fiatal tanul és legalább a diákévek idejére szükségük lehet alkalmi otthonokra. A bérlakások száma azonban szerte az országban alacsony, s még annak a 2000-ben indult kormányzati programnak, melyre 50 milliárd forintot szántak, sem volt megfelelő hozadéka. Eredendően 10 ezer, a szociális problémákat enyhíteni hivatott önkormányzati bérlakás finanszírozását akarták e pénz segítségével megoldani, de 1800 épült csak meg. A többi között ez a körülmény indokolja, hogy a vállalkozói szféra is érdekelt legyen az ilyen tulajdonú otthonok építésében.

A kormányzat azt tervezi, hogy szeptemberre már törvénytervezetet nyújt be a Parlamentnek egyebek között a bérlakásszektor helyzetének javítására. Az minden bizonnyal nem változik a későbbiekben sem, hogy normatív alapon folyósítanak szociális jellegű támogatást a rászorulóknak. A jogszabályok kidolgozása ugyan már megkezdődött, de még több kérdésről vitatkoznak a szakmai körök. Nem dőlt el, milyen módon segítse a bérlakásépítést és használatot a kedvezményes kamatok, támogatott hitelek rendszere. Csabai Lászlóné egyelőre annak megválaszolására sem vállalkozik, hogy szükséges-e a vállalkozói szférának egyszeri támogatást adni ahhoz, hogy egyáltalán érdekelt legyen ezen a piacon szerepet vállalni. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy a lakbérben kell-e az érintett lakosság támogatását érvényre juttatni, amellett mindenesetre sok érv szól, hogy a vállalkozók bevonásának, érdekeltsége megteremtésének ez a szisztéma lehetne fontos eszköze.

A leendő jogszabállyal azt is el szeretné érni a kormányzat, hogy a támogatási rendszert úgy lehessen működtetni, hogy az abban részesülők, illetve a bérbeadók között szerződéses viszony alakuljon ki. Azaz látható legyen a pénz útja, illetve adóztatható váljon jövedelme után az, aki kiadja a lakást. A szakmai közvélemény is annak látja értelmét, hogy ne a lakásokhoz, hanem a lakbérekhez társuljanak a szociális kedvezmények. Hegedűs Csaba, a II. kerület polgármestere e konferencián előadást tartva hangsúlyozta is: nem a lakásnak, hanem a lakbérnek kell szociális célokat szolgálni. A piaci alapon működő bérlakásokat kiadó vállalkozásoknak pedig – egyelőre egy ilyen társaság működik Budapest XIII. kerületében – az európai uniós csatlakozás okozhat újszerű gondot. A bérlakáskonferencián előadó Szémán József, aki ennek a XIII. kerületi vállalkozásnak a vezetője jelezte, jelenleg a bérleti díjak áfát nem tartalmaznak, de az EU-ban vélhetően ez már nem adatik meg a végfelhasználóknak.

G. L.