A magyar társadalomban kibontakozó új fogyasztókat három fő szempontból csoportosítja Dr. Törőcsik Mária most megjelent könyvében, ahogyan azt budapesti sajtótájékoztatóján szerdán ismertette. Egyrészt régi és új fogyasztók között lát markáns különbségeket az időhöz való viszonyuk és tudásuk korszerű szintje alapján. Komoly választóvonalat annál a tudásnál lát, hogy valaki az információs társadalomban elterjedt eszközök működtetéséhez szükséges ismeretek birtokában van-e, tudja-e értelmezni a kapott információkat, és az új ismeretek, lehetőségek beépülnek-e élete mindennapjaiba.

Másrészt fontosnak tartja a férfi-női fogyasztói, vásárlói magatartás eltéréseit, mert ezen a téren is nagy változások következtek be. Az új férfi képes egyensúlyt tartani a férfias és nőies értékek között, toleráns, kommunikatív, ugyanakkor pedig hatékony, teljesítőképes. A nők új szerepkörökben, életstílusokban mutatkoznak meg, mint az “élménykereső csaj”, az “öko-spiritiszta”, a férje pályafutásához hátteret biztosító háziasszonyságot büszkén vállaló, valamint a sikert kereső önálló típus, aki nem hideg karrierista.

Harmadik szempont az életív, amelynél nem csak az életkorról van szó, hanem a másokért vállalt felelősségről, a háztartás jellegéről s a jövedelem forrásairól is.

“Fogyasztói magatartás trendek - Új fogyasztói csoportok” című könyvében a Pécsi Tudományegyetem marketing tanszékének professzora a piacgazdaság szereplői, fogyasztási cikkek gyártói, kereskedői, marketing és kommunikációs szolgáltatók számára foglalta össze kutatásainak eredményét. A KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Marketing sorozatában jelentette meg dr. Törőcsik Mária munkáját, akinek ez már hatodik kötete az elmúlt tíz év során.

- A fogyasztói trendkutatást azért tartom fontosnak, mert hozzám hasonlóan sokan tapasztalják az új jelenségeket, amelyek a fogyasztói társadalom kialakulásával megjelentek az utóbbi tíz évben Magyarországon - hangsúlyozta dr. Törőcsik Mária a könyvbemutató sajtótájékoztatón. - Azokra a kérdésekre keresem a válaszokat, hogy miért viselkednek az emberek úgy, ahogyan azt mindannyian látjuk vagy az új értékorientáció milyen módon hat a cselekedetekre. Értékrendszerünk a piacgazdaságban gyorsan alakult át, és kíváncsi lettem, az emberek hogyan tudják elviselni a drasztikus változásokat, hogyan reagálnak rájuk.

A könyv egyik érdekes megállapítása a fogyasztásról, hogy az új igények alapja általában már nem a hiány, a nélkülözés. Inkább az önmegvalósítás, a vásárlásban vagy a fogyasztásban megvalósuló kifejezési törekvés a szükségletek mai rendszerében a csúcs.

Amíg a régi fogyasztó inkább kényelemre törekedett, addig az új fogyasztó hitelesség-orientált, mivel szinte állandó bizalomvesztésben van. Magánéletétől kezdve a termékek szintjéig gyakran tapasztalja, hogy hiába bízik, mert átverik, becsapják. Válogatóssá vált, jól megnézi, hogy nehezen megszerzett pénzét mire és kinél költi el, kinél fekteti be. Lételeme az ár/érték-arány állandó figyelése.

Másik különbség, hogy régi fogyasztót követő magatartás jellemzi, és saját álláspontját nemigen alakítja ki, míg az új fogyasztó egyéni értékítéletre, önálló vélemény alkotására törekszik.

Miközben a régi fogyasztó kevéssé idő-érzékeny, vele ellentétben az új fogyasztó szinte állandóan időhiánnyal küzd. A mai kor versenyképességi tényezője ugyanis a különféle eseményekre való gyors reagálás. Az idővel folytatott sikeres harc pozitív eredményt hozhat. Bár ha valaki elsiet egy döntést, az ugyanúgy veszteséget okoz, mint az elhalasztott döntés. Bizonyos üzleti területeken azonban a hamarabb megszerzett információ kifejezetten előnyt jelent a konkurensekkel szemben. Ezáltal egyre csak növekszik az idő gyorsulása, az elégedetlenség, hogy miért nem tudunk még gyorsabban, még jobban tájékozódni, többet elintézni. Ily módon az új fogyasztó a folyamatos jelenben él, a múltban nem képes már gondolkodni, a jövőben pedig nem érdemes, mert úgyis villámgyorsan változnak a körülmények, - többek között ezt állapítja meg új könyvben Dr. Törőcsik Mária.

Fejezet a kötetből