Az egyszerűsített vállalkozási adó sikere a pénzügyi tárca szakembereit is meglepte: miközben több adónemben elmaradás van a tervezetthez képest az időarányos adóbevételben, addig evából az érintett mintegy 60 ezer egyéni és társas vállalkozó az év első felében már több adót fizetett, mint amennyit egész évre várt a költségvetés. Az éves előirányzat ugyanis 16 milliárd forint volt, ugyanakkor az első két negyedévi befizetés során már 19,5 milliárd érkezett az államkasszába, amelyből 8,5 milliárd az első negyedévben, a többi pedig a máodik negyedévben érkezett. Az április és június közötti időszak után az evázók mintegy 88 százaléka fizetett adót, ami annyit jelent, hogy az előző negyedévinél közel hétezerrel többen, összesen 55764 vállalkozás fizetett evát. A társas vállalkozások átlagosan 255 ezer forintot fizettek a második negyedévben, míg az egyéni vállalkozások 159 ezret. A legtöbbet az ügyvédi irodák fizették a második negyedévben is, mégpedig átlagosan 333 ezret. A befizetett adó alapján a társas vállalkozások a második negyedévben átlag 1,7 millió forint bruttó árbevételt realizáltak, az egyéni vállalkozók pedig több mint egy milliót. (Az előző negyedévben ez az érték még másfél millió forint, illetve 900 ezer forint volt.)

Az adóhatóság a második negyedévben már “meg is látogatott” néhány evás vállalkozót azok közül, akik az első negyedévi bevételük után nem fizettek előleget. A vizsgálat során kiderült: az ellenőrzöttek több mint fele azért nem fizetett az első negyedév után evát, mert egyszerűen nem volt árbevétele. A nem fizetők egy másik részéről kiderült, hogy fizetett ugyan, de nem az eva-számlára, hanem más – főleg szja- számlára. S akadt persze olyan vállalkozó is, aki pénzügyi nehézségeivel magyarázta az adófizetés elmaradását, ám az adóhatóság kedvező tapasztalatokat szerzett: az ellenőrzést követően rövid időn belül pótolták a nem fizetést. Az APEH összesítést készített az osztalékadót kiváltó adó májusi teljesítéséről is: ezen adóval mintegy 10 ezer adózó volt érintett, akik 5 milliárd forint kötelezettséget vallottak be. Mint ismert, ezt az adót a házipénztárakban felgyülemlett összeg után kellett a társas vállalkozásoknak megfizetni, ha az eván belül az egyszerűsített nyilvántartást választották, vagyis csak a bevételi számlákat gyűjtik ezévtől.

A pénzügyi kormányzat az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény szabályain is kíván változtatni a jövő évtől, amelynek a részletein jelenleg is dolgoznak a Pénzügyminisztériumban. A változások többsége arra irányul, hogy további egyszerűsítéseket vezessenek be az eva szabályaiban, másrészt vélhetően bővítik azon vállalkozók körét, akik ezen adót választhatják. A PM szándéka ugyanis egyértelmű: a kedvező tapasztalatok miatt arra törekszenek, hogy mind több vállalkozó válassza az egyszerűsített adózást. A jelenlegi szabályok speciális tevékenységük miatt több vállalkozást is kizárnak az eva választása alól: így nem dönthetnek az eva mellett a pénzügyi tevékenységet, a jövedéki vagy a szerencsejáték tevékenységet végzők sem. Jövőre várhatóan – ha egyéb feltételeket teljesítenek – számukra is megadják a lehetőséget.

A bejelentkezési feltételeket igyekszik jövőre egyszerűsíteni a pénzügyi tárca. A jelenlegi szabályok szerint az adózónak minden évben be kell jelentkeznie az eva hatálya alá: a módosítás szerint viszont várhatóan csak egyszer kell bejelentkezni, azt követően az adóhatóság minden évben hivatalból megvizsgálja, hogy a bejelentkezés feltételeinek megfelel-e az adózó. Így az adózónak csak kijelentkezés esetén kell majd ezen szándékát jelezni.

A módosítások között lesznek olyanok, amelyek bizonyos szabályok egyértelműsítését célozzák: így például egyértelművé válik az adóalapját képező bevétel meghatározása. Emellett lesznek olyan változások, amelyeket az EU-csatlakozás indokol, elsősorban az általános forgalmi adóról szóló törvény újrakodifikálásával összefüggő harmonizációs kötelezettség miatt lesz rájuk szükség.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy új átalányadó szabályait dolgozta ki, amely az – eva jelenlegi szabályaival ellentétben – figyelembe veszi a magas költséggel dolgozó vállalkozások érdekeit is, miközben biztosítja a költségarányos teherviselést és a számlával történő beszerzésben való érdekeltséget is. A BKIK az új átalányadó bevételi határát – az eva 15 millió forintjával szemben – bruttó 30 millió forintban határozná meg éves szinten. A PM képviselői azonban gyorsan “lehűtötték” a kamara lelkesedését, mondván, hogy jelenleg nem tartják indokoltnak egy evához hasonló új átalányadó bevezetését. Véleményük szerint éppen az eva lényege veszne el az új adóban, mégpedig az, hogy mivel a költségszámlákat az új adóban is gyűjteni kellene, az adminisztrációs egyszerűsítés nem érvényesülne.

A jövő évi áfa-rendszerbeni változások az evások egy részét is érinti: mégpedig azokat, akik áfás számlát bocsátanak ki, s ez az összeg adózik 15 százalékkal. A változásokkal azok az evások járnak jól, akik a kedvezményes kulcsú termékekről, illetve szolgáltatásokról állítanak ki számlát. Ugyanakkor azok az adózók akik a jövőre 25 százalékról 23 százalékra csökkenő normál kulcsú termékekről vagy szolgáltatásokról állítanak ki számlát, már nem örülhetnek. Az adóhatóság számításai szerint ez a két százalékos csökkentés éves szinten 81 ezer forinttal csökkenti az eva alá tartozók bevételét az idei várható bevételeik alapján. Ugyanakkor az evások mintegy 40 százaléka az áfa-változásokat nem érzi meg, mivel nem tartoznak az áfa-körbe.