Mit adott nekünk az Unió?

Minden forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, minden 100 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez, s 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között – áll a Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb elemzésében.

Kép: Pixabay

A 2007-2013-as költségvetés időszakban Magyarország kifejezetten bőséges volumenben jutott lehívható közösségi forrásokhoz. A 24,9 milliárd eurós összeg a közép-kelet-európai régióban az abszolút számokat tekintve Lengyelország (67,2 milliárd euró) és Csehország (26,3 milliárd euró) mögött a harmadik legnagyobb összeget jelentette. Az egy főre vetített források tekintetében hazánk Észtországot követve (2588 euró) a második volt 2523 euróval, míg az uniós támogatások GDP-hez viszonyított arányát nézve Magyarország jutott hozzá a legnagyobb arányú forráshoz a közép-kelet-európai térségben (24,1%) – olvasható a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elemzésében, amely innen tölthető le.

Ledolgozzuk a hátrányt

A források lehívását tekintve kiemelkedő a kis lélekszámú országok (balti államok, Szlovénia) és Lengyelország abszorpciós rátája az Európai Bizottság 2014. december végi adatai szerint. Tavaly év végén 93,7%-os lehívási arányával Litvánia állt az élen, majd Észtország (92,3%), Lengyelország (85,3%) Szlovénia és Lettország (81,7-81,7%) következett. A balti államok kimagasló teljesítménye mögött az állhat, hogy az uniós források jelentős részét kkv-fejlesztésre, illetve kockázati tőke alapokban használták fel, amelyek statisztikailag azonnal elköltött pénznek számítanak. Magyarország 76,3%-os lehívási rátájával régiós átlag (75,7%) körüli teljesítményt nyújtott, utána azonban egy nagyobb szakadék látható. Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában 70, Romániában pedig 60% alatti volt a lehívási arány. Utóbbi országokban elsősorban a válságból való kilábalásban volt nagy szerepük az uniós forrásoknak, a munkanélküliség növekedési ütemének csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektettek az infrastrukturális fejlesztésekre a tagállamok.

Megjelent három kutatás-fejlesztési pályázati kiírás
Megjelent három új kutatás-fejlesztési pályázati kiírás kedden a kormány hivatalos pályázati oldalán, a palyazat.gov.hu oldalon, a Széchenyi 2020 programban kiírt pályázatok együttes keretösszege 71 milliárd forint.
2015. augusztus elejére a kifizetések aránya elérte a 83,8%-ot, s idén ősszel a jelenleg még futó projektek lezárása és a számlák beérkezése miatt a kifizetések felgyorsulása várható, így van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek. A legnagyobb támogatásban részesülő közlekedési és környezeti projektek (77,5, ill. 81,4%), valamint az Államreform és a Társadalmi infrastruktúra OP-k (80,5, ill. 80,8%) kifizetési aránya 2015. augusztus elején egyelőre elmaradt az átlagtól (83,8%). (A K+F forrásokat sem használtuk ki maradéktalanul.)

A kkv-knál jó helyen van a pénz

Az Európai Bizottság által készített, a közös regionális politika eredményeit összefoglaló legfrissebb riportja szerint Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak jelentős részét a vállalkozástámogatás kapta, amely a jelentés szerint nagymértékben hozzájárult a beruházások, a foglalkoztatás, a K+F-tevékenység és a termelés bővüléséhez. Ezek a hatások elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében érvényesültek, a nagyvállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatások jóval kevesebb eredményt hoztak. A Bizottság elemzése alapján az EU-s források a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországon évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest.

Ugyan az előző költségvetési időszak támogatásai még nem futottak ki teljesen, az EU-s pénzek bizonyos konkrét hatásai már most is érzékelhetőek Magyarországon. A Közlekedési Operatív Program összes, 2007-2013 közti EU-s támogatásból való 24,9%-os részesedése a közlekedési infrastruktúra adataiban is megmutatkozik. Uniós forrásokból 2010-ig 33 km-nyi új út épült, ez a szám 2013-ra már 443 km-re nőtt. Hasonlóan alakult a felújított utak hossza is, a 2010-ig helyreállított 166 km után 2013-ig összesen 2237 km utat újítottak fel. A közlekedési hálózatok fejlesztése a Bizottság jelentése szerint növeli a régiók versenyképességét, egyrészt a foglalkoztatás bővítésén és a megközelíthetőség javításán keresztül, másrészt a kedvezőbb üzleti környezet kialakításával beruházásokat vonz az adott térségbe.

A pályázatokban nincs nyári szünet
Nem minden pályázat beadásával kell nagyon sietni az eddig megjelentek közül, van, ahol a szakértő szerint sokáig kitart majd a keret. Van viszont, ahol tényleg az idő dönt. A legnépszerűbb kiírásnál pedig már a keretet is emelték, akkora az érdeklődés. A Goodwill Consulting első tapasztalatai a megnyílt vállalkozásfejlesztési pályázatokról.
Csaknem százezer munkahely

A vállalkozások kiemelt finanszírozásának eredményeként 2010 és 2013 között a támogatott cégek száma csaknem megnégyszereződött, 538-ról 2059-re nőtt. A legszembetűnőbb eredményt a foglalkoztatás terén sikerült elérni, melyhez az Európai Szociális Alap biztosítja a forrásokat. 2007-től 2010-ig az uniós támogatásokból létrehozott új munkahelyek kumulált száma 4200 körül alakult, amely 2013-ra több mint 20-szorosára, csaknem 93 ezerre emelkedett. A jelentés szerint ezek a munkahelyek jó minőségűnek és tartósnak bizonyultak, a támogatások javították az alkalmazkodóképességet és az elhelyezkedési lehetőségeket.

Azokban a megyékben, amelyek 2007 és 2015 között nagyobb összegű EU-s támogatást szívtak fel, nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 és 2014 között. Ezek Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett szintén a fejletlenebb észak-magyarországi, illetve alföldi megyék voltak (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád). Az adatok összevetésével adódó eredmény, hogy 1 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 60 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez.

A vállalatok száma ugyancsak összefügg a Brüsszelből lehívott forrásokkal: azok a megyék szívják fel a legnagyobb támogatásokat, amelyekben több vállalat tevékenykedik (Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron). A források lehívása szempontjából ha nem is elengedhetetlen, de jelentős súlya van a cégek számának, ezáltal pedig a vállalkozásbarát környezetnek, hiszen kellő számú vállalkozó nélkül a forráslehívás maximalizálása is akadályokba ütközhet (8. ábra). Az uniós pénzek azonban az empirikus adatok szerint vissza is hatottak a vállalatok számára. 2009-2013 között 15,9%-kal csökkent a vállalkozások száma, s a tendencia valamennyi megyében megfigyelhető volt, azonban ezt a trendet fékezni tudták a brüsszeli források. Az MFB számításai szerint minden 100 milliárd forintos uniós forráslehívás 2,2 százalékponttal lassította a vállalatszám csökkenésének ütemét 2009-2013 között. (A Növekedési Hitelprogrammal együtt több ezer milliárdnyi forrás áramlott a magyar cégekhez.)

Két év alatt mindent kiírna a kormány

A 2014-2020-as időszakban hazánk uniós támogatása három milliárd euróval csökken az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból (21,9 milliárd euró), valamint a célkitűzések tekintetében is jelentős változások láthatók. A közép-kelet-európai trendektől (közlekedés fejlesztése, környezeti és erőforrás hatékonyság, K+F+I), valamint az előző hétéves ciklustól valamelyest eltérően Magyarország a foglalkoztatásra, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelésére és a környezet védelmére fordítja az uniós források relatíve nagy részarányát. A kormány napokban ismertetett célkitűzése a jelenlegi időszak uniós pályázatainak 2017 közepéig való kiírása, hogy elkerülhető legyen a közösségi pénzek 2020 utáni időszakra eső kifizetése.

Véleményvezér

Ilyen se volt még, nyilvános hirdetésben keresnek számlahamisítót

Ilyen se volt még, nyilvános hirdetésben keresnek számlahamisítót 

A magas adók miatt a csalók kánaánja Magyarország. A világrekorder áfa nagyon vonzó alternatíva a törvénykerülőknek.
Lecsúsztunk a második helyről, de azért még mindig dobogón vagyunk az inflációt tekintve

Lecsúsztunk a második helyről, de azért még mindig dobogón vagyunk az inflációt tekintve 

A világ legfejlettebb országainak inflációs listáján Törökország után megelőzött minket Kolumbia is. Az unióban azért őrizzük az első helyünket.
Hadházy Ákos pert nyert Müller Cecília ellen

Hadházy Ákos pert nyert Müller Cecília ellen 

Nyunyóka feltalálója megalázó vereséget szenvedett. Nem rágalmazás azt mondani róla, hogy visszaélt hivatali hatalmával.
Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba

Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba 

A kormány 12 éve hirdette meg családbarát programját. Sok eredmény nem látszik.
10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán

10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán 

Elképesztő kórházi fényképet közölt egy Facebook tag. Reméljük csak rémhír, vagy hamisítvány, de nem annak tűnik.
Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában 

Ausztriában jószerivel nem található olyan vendéglátóhely, ahol ne hallhatnánk magyar szót. A kormányzati sikerjelentések ellenére ismét nő a külföldön dolgozó magyarok száma.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo