Ha a szándékok valóra válnak, akkor javul a helyzet a tavalyihoz képest. Ugyanis 2000-ben a megkérdezettek 19 százaléka üdült valahol legalább öt napig. Kétszer utazott el 4 százalékuk, háromszor vagy többször pedig 3 százalék.
Az utazás, nyaralás csak a magyarországi lakosság kis része számára fontos. Arra a kérdésre ugyanis, hogy ha több pénze lenne, mire adná ki, legtöbben lakásuk otthonosabbá tételét nevezték meg. Utána a ruházkodás következik, majd az élelmiszer a háztartási kiadásokkal együtt. A negyedik legtöbb szavazatot kapta az utazás, a válaszadók mindössze 24 százalékától.
A takarékoskodási célok között a család segítését említették legtöbben, azután pedig saját ház vagy lakás vásárlását. Harmadik holtversenyben a háztartás felszerelése és a nyaralás. Ezeket megkérdezett honfitársaink 13-13 százaléka jelölte meg.
Térségünkben legnagyobb utazók a szlovének, hiszen náluk a lakosság csaknem háromnegyede tervezi, hogy elutazik legalább öt napra pihenni, minimum egyszer. A cseheknél is többséget alkotnak 55 százalékkal azok, akik szándékoznak nyaralni.
Ezután 40-49 százalékos aránnyal következnek a szlovákok, lengyelek, horvátok, románok és ukránok. Őket követjük mi magyarok 36 százalékos részaránnyal.
Legkevésbé a bolgárok és oroszok üdülnek, mivel mindössze 21 százalékuk beszélt ilyen elképzelésről. Zömük azonban mindössze egyszer utazik.
Az idei tervek általában nagyobb utazási kedvet mutatnak, mint a tavalyi valóságos nyaralások. A szlovének egyharmada egyszer, további egyharmada pedig egynél többször pihent valahol. Az oroszok közül viszont mindössze nyolc százalék üdült egyszer, egy-egy százalék pedig kétszer vagy többször.
Minden harmadik felnőtt tervez nyaralást
A magyar felnőttek egyharmada tervez nyaralást az idén. Ez az arány elmarad a kelet-közép-európai országok 42 százalékos átlagától. Legalább ötnapos utazást pihenés céljával egyszer tervez az évben a magyarországi válaszadók 28 százaléka. További 5 százalék kettő, három százalék pedig három vagy annál több utazást tervez. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet a felnőtt lakosságot reprezentáló háromszor 1000 fő személyes megkérdezésével ez év januárban, februárban és márciusban.
Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia
2025. november 4., Budapest
Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.

Dagad a magyar kémbotrány, Magyar Péter szerint valóban érkeztek magyar kémek Brüsszelbe
Nemzetközi botrány felé közeledünk?

Csak nálunk vannak árrésstoppok, mégis Magyarországon a legmagasabb a térségben az élelmiszerinfláció
Rejtélyes a magyar infláció.