A múlt héten szó szerint egy talicskányi pénzt kellett vinni egy bevásárláshoz Venezuelában, írja a Forbes. A hiperinfláció lényegében teljesen értéktelenné tette a dél-amerikai ország valutáját, a bolívart: csak júliusban 82 700 százalékos volt az infláció (az árak több mint nyolcszázszoros mértékben emelkedtek). Válaszul a kormány most új fizetőeszközzel próbálkozik. Ezt szintén bolívarnak hívják, a váltás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a régi bankjegyek értékéből levágnak öt nullát.

A Statista.com által készített grafika bemutatja, milyen mértékű volt a hiperinfláció az új bankjegyek bevezetése előtt. Egy 2,4 kilós csirkéért például 14,6 millió bolívart is elkértek, ami átszámítva alig több 2 dollárnál. Az összeg kifizetéséhez minegy 1000 bankjegyet kellett a boltba vinni, vagyis a vásárlásba menet az ember nagyobb súlyt cipelt, mint hazafele. Egy csomag pelenka ára 8 millió, egy adag vécépapíré 2,6 millió volt, egy csésze kávé 2,5 millióba került (az új valutából csak 25 az ára). Igaz, eddigre az ország nagyrészében már megállt a bankjegyekkel való kereskedelem.

A magyar rekord tartja magát

A venezuelai infláció mértéke az IMF szerint ebben az évben elérheti az egymillió százalékot is. Ez, bár katasztrofális mértékű, még nem közelíti a magyar rekordot: 1946-ban a magyar pengőben számolt árak 10 billió (10¹⁶) százalékkal növekedtek. Magyarország után Zimbabwében volt példa a legmagasabb inflációra, 2008-ban a zimbabwei dollár inflációja tízmilliárd (10¹⁰) százalékos volt.

Nicolás Maduro venezuelai elnök a héten azt ígérte, ez a lépés megállítja majd az inflációt, sőt, egyenesen „gazdasági csodát” eredményez majd Venezuelában. Ez nem lesz könnyű annak tükrében, hogy egy felmérés szerint a lakosság 90 százaléka szegénységben él, és mintegy 60 százalék vallotta azt, hogy nincs elég pénze élelemre. Ezen nem segít az sem, hogy egyelőre az új bolívarból egyszerre csak 10-et engednek kivenni a bankokból, hogy így tartsák valamennyire kontrol alatt az árfolyamot.

Az új bolívar értékét egyébként egy februárban elején indított kriptovaluta, a petro árfolyamához kötötte a kormány. A kriptopénzt a zuhanórepülésben levő bolívar alternatívájaként, valamint tőkebevonásra vezették be, a fedezete elvileg Venezuela olaj-, arany- és gyémántkészlete. Azt, hogy ezzel mennyi tőkét sikerült bevonni, nem világos: Maduro szerint több százmillió dolláros nagyságrendben vettek petrót a befektetők, de erről független kimutatás nem készült. A kriptovaluta-kereskedő platformokon ugyanakkor az árfolyama viszonylag stabilan növekedett, bár ez a valuta hosszú távú értékéről nem sokat árul el: a kriptovaluták értéke közvetlenül az első kibocsátás után általában növekszik, és az is segíthetett, hogy az időszakban emelkedett az olaj árfolyama.