A világ hús- és tejfogyasztása folyamatosan nő, főleg a feltörekvő országok életszínvonal-javulásának köszönhetően, így bővül a gabonafélékből és olajnövényekből készített takarmányok felhasználása is. Mindezek okán a táplálkozástudományi és környezetvédelmi szempontok erősödése mellett, a takarmánygyártás világszerte perspektivikus szakágazatnak számít.

Az előrejelzések szerint 2050-re a globális húsfogyasztás a jelenlegi mintegy évi 340 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis közel 40 százalékkal emelkedik, azaz a fejenkénti húsfogyasztás mintegy 8 kilogrammos növekedésével számolhatunk, mintegy 1,5 milliárd fő többletfogyasztó mellett. A takarmány iránti globális kereslet 2016 és 2018 között elérte az 1,7 milliárd tonnát és – ahogyan ez a fentiekből is kiviláglik – várhatóan növekedni fog: középtávon a takarmány-felhasználás évente 1,5 százalékkal bővülhet.

A magyarországi takarmánykeverő üzemekben összesen 3 millió 779 ezer tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2019-ben. A szektor versenyképességét elsődlegesen a hazai előállítású keveréktakarmány-alkotók elérhetősége és piaci ára, a kapcsolódó logisztikai költségek, a méretgazdaságos termelési méret, a kapacitáskihasználás és a gyártástechnológia határozzák meg.

Bár a magyarországi keverőüzemek korszerűsítése is sürgető feladat, a versenyképes takarmányipar megteremtéséhez kiemelt hangsúlyt kell fektetni a fajlagos energia- és élőmunka-felhasználás csökkentését célzó műszaki és technológiai megoldások alkalmazására. Mindezek mellett új, a jelenleginél szélesebb, korszerűbb termékpalettával növelhető a magyar szereplők részesedése a hazai és az exportpiacokon.

Az évszázad egyik legnagyobb kihívása?

A XXI. század egyik legnagyobb kihívása, hogy az állattenyésztés megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos és nyomon követhető állati eredetű élelmiszer-alapanyagot állítson elő úgy, hogy a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. Mindez jelentős globális takarmánybázist igényel, melyen belül a keveréktakarmányok jelentősége kiemelt. A lakosság ökológiailag is fenntartható élelmiszerellátása, a következő évtizedek egyik legsürgetőbb kihívása, illetve feladata.

E kihívások között szót kell ejteni az alternatív és szintetikus élelmiszerekről is, amelyek közül az elmúlt években a mesterséges húsok kerültek az érdeklődés középpontjába, de léteznek más alternatív megoldások is, mint például az egyéb mesterségesen előállított élelmiszerek, vagy a rovaralapú ételek. Mindezek a takarmányiparral szembeni elvárásokat is érinthetik.

Az OTP Agrár szakértői azonban úgy vélik, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben nem reális az alternatív élelmiszerek nagyobb arányú térnyerése a fogyasztásban. Egyrészt a húshelyettesítők magas előállítási költségei, valamint ökonómiai szempontból kiforratlan technológiája miatt, másrészt azért, mert a fogyasztók jó része nem szívesen mondana le a klasszikus húsokról.