A vállalatcsoportok tagjai közötti transzferárazásra épülő adótervezéshez való alkalmazkodással 4-5 éves időtávlatban tízmilliárd forintos nagyságrendben lehetne növelni az államkassza bevételeit - mondta a napokban László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter nem az egyetlen, aki komolyan veszi ezt a kérdést: Az Ernst & Young ügyfelei körében készített nem reprezentatív nemzetközi felmérése szerint 2006-ban a megkérdezettek 90 százaléka tartja a transzferárazást a legfontosabb nemzetközi adózási kérdésnek. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 63%-a már túlesett a transzferárakra irányuló ellenőrzésen, és az esetek 40 százalékában adóhatósági kiigazítást eredményezett a vizsgálat.

László Csaba nyilatkozata és az Ernst & Young által megrendezett szeminárium a transzferárazásról jelzés értékű lehet az érintettek számára. A két nagy tanácsadó cég figyelmeztetése mindenesetre időszerű a nyilvántartások elkészítésének 2006. május 31-i határideje előtt.

A legnyilvánvalóbb hibák

A transzferár vizsgálatok komoly közgazdasági, statisztikai elemzésekre épülnek, amelyek kivitelezése jelentős időráfordítással jár és komoly szakmai felkészültséget igényel.

Az Ernst & Young szakemberei tavaly októberben megjelent cikkükben (Számvitel, Adó. Könyvvizsgálat 2005/10.) még úgy vélték, hogy az APEH nem készült fel a komolyabb ellenőrzésekre, így csak a könnyen feltárható hibákra koncentrál, azonban idén, vélhetően a revizorok is szigorúbban veszik majd a feladatot. A legelemibb, transzferár-hibák azonban mindenképp szemet szúrnak majd az adóhivatalok transzferárazással foglalkozó munkatársainak. Ez történik rendszerint a belső összehasonlító adatok esetében, és a bérleti díjak meghatározásánál.

A cégek belső összehasonlító adatait gyakran vizsgálják, mert egyes esetekben kiderül, hogy ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a társaság kapcsolt és független félnek különböző áron értékesíti. A bérleti díjakról pedig könnyen elérhető piaci információ, amely összehasonlítási alapként szolgál. Az eltérések persze lehetnek indokoltak is, azonban ezekben az esetekben nagyon fontos dokumentálni az árkülönbség okát, hogy egy esetleges ellenőrzés során legyen mire hivatkozni.

Gyanús kerek összegű átutalások, vagy rendszertelen, nagy összegű banki megbízások esetében ugyancsak könnyen megkérdőjelezheti az adóhivatal, hogy rendszeres gazdasági tevékenység áll-e a tételek mögött. A nagyvállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat pedig idén már csak kellő elővigyázatossággal és főleg megfelelő dokumentációval használhatják fel a könyvelési nyilvántartásokban adóoptimalizálási céllal. Ha fény derül egy-egy hibára, abból többnyire adóalap-korrekció, valamint bírságfizetés lesz. Ennek azonban egy vállalat sem örül.

Nemzetközi együttműködés várható

A jövőbeni transzferár vizsgálatoknál - elsősorban az Európai Unió tagállamait illetően - a korábbinál nagyobb mértékben lehet számítani a nemzetközi információcserére,és szükség esetén lehetőség nyílik két-, vagy többoldalú közös vizsgálatok végzésére - figyelmeztetett Szabó Dénes az Ernst & Young partnere. A szakember szerint 2007-ben várható, hogy hazánkban bevezetnek egy előzetes ármegállapítási rendszert, amely alkalmas lesz a komplex kérdések körüli viták megelőzésére. Mindaddig azonban maradnak a korábbi iránymutató elemek