Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező vállalkozásoknál a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok rejtett tartalékait is fel kell tárni. Ha például egy ingatlan könyv szerinti értéke jóval alacsonyabb a tényleges piaci áránál, a kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett felértékelődési többlet növelné a cégértékelési képletben alkalmazott saját tőkét.
„Egyes vállalkozásoknál maga az értékelés is komoly előkészítést igényelhet. Különösen azoknál a cégeknél lehet ez fontos, amelyek hosszú ideje birtokolnak olyan ingatlanokat vagy más eszközöket, amelyek könyv szerinti értéke jelentősen elmarad a jelenlegi piaci értéktől” – mondta Vizer József.
Családon belül is számítana, kinél van a vagyon
A tervezet személyenként egymilliárd forintos határt állapítana meg, ezért házastársaknál különösen fontossá válhat, hogy melyik vagyonelem kihez tartozik. Közös vagyon esetén fő szabály szerint fele-fele arányban számolnák el az értéket.
Egy 1,8 milliárd forintos közös vagyon így két házastársnál fejenként 900 millió forintot jelentene, vagyis egyiküknél sem keletkezne adófizetési kötelezettség.
„A tervezet alapján a családi vagyon jogi struktúrája is nagyobb jelentőséget kaphat. A házassági vagyonjogi megállapodások, a tulajdoni viszonyok és a kiskorú gyermekek vagyonának kezelése mind hatással lehet arra, hogy végül kinél mekkora vagyon jelenik meg” – mondta dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
