A jelenlegi tervezet szerint a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része képezné az adóalapot. Az adóalap százmilliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalékos, az efölötti részére 1,5 százalékos adókulcs vonatkozna. A számítás alapja a teljes nettó vagyon lenne, vagyis az adóköteles vagyonelemek értékéből a tervezetben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozásokat le lehetne vonni. Egy 1,5 milliárd forintot érő, 600 millió forintos hitellel terhelt ingatlan nettó értéke például 900 millió forint, így önmagában nem eredményezne fizetési kötelezettséget.

Az érintett tárgyak köre azonban jóval szélesebb az ingatlanoknál. A tervezet a bankszámlákon és készpénzben tartott megtakarításokat, értékpapírokat, üzletrészeket, befektetési alapokat, állampapírokat, kriptoeszközöket és egyes nagy értékű ingóságokat is figyelembe venné. A belföldi illetőségű magánszemélyeknél a külföldön tartott vagyon is bekerülne a számításba.

Egy nyereséges cég papíron sokkal többet érhet

A vállalkozók számára az egyik legfontosabb részlet az üzletrészek értékelése lehet. A nem tőzsdei cégeknél a tervezet főszabály szerint nem egyszerűen a saját tőkéből indul ki: a három előző év átlagos adózott eredménye is jelentős súlyt kapna.

A számításban a saját tőke egyharmados, a cég eredménytermelő képessége kétharmados súllyal szerepelne. Emiatt egy kevés eszközzel működő, de tartósan nyereséges szolgáltató vagy technológiai vállalkozás számított értéke többszöröse lehet a könyv szerinti saját tőkének.