Az elemzők előrejelzései az idei és a jövő évi gazdasági növekedésről a negatív világpiaci folyamatok hatására tovább csökkentek decemberben. Az új előrejelzések szerint a GDP bővülése sem 2001-ben, sem pedig 2002-ben nem éri el a 4 százalékot: a konszenzus szerint idén 3.88 százalék, jövőre 3.84 százalék. Az év elején közzétett várakozásokhoz képest mindkét adat közel egy százalékponttal csökkent. 2001. negyedik negyedévében várhatóan tovább csökken a növekedési ütem, a konszenzus szerint 3.51 százalékra. A Reuters felmérésében szereplő valamennyi elemző azzal számol, hogy a világgazdaság a jövő év második negyedévétől, de legkésőbb a második félévétől magára talál, és a felépülő EU-piac a magyar gazdaságot is magával fogja húzni. Ezért a 2003-as évre az elemzők átlagosan 4,56 százalékos GDP növekedést prognosztizálnak. Elsősorban az ipari termelés növekedése fog felgyorsulni – állítják a szakértők. Ez a szektor a 2000-es 18.3 százalékos rátáról idén 4.76 százalékra lassult, de jövőre már elérheti a 6.83 százalékot, és 2003-ban tovább gyorsulhat.
Az idei beruházási mutatók nagyon alacsonyak lesznek, és 2002-ben sem prognosztizálnak az elemzők javulást. Sőt! Egyes szakértők szerint akár az is elképzelhető, hogy 2002-ben lesz olyan negyedév is amikor a beruházási mutató a nullához közelít. Elsősorban a feldolgozóipar területén tevékenykedő multinacionális nagyvállalatoknál figyelhető meg a visszaesés, miközben a hazai kis és középvállalati szféra elkezdett beruházni. Csakhogy ennek a volumene igen elenyésző.
Elemzők szerint a világgazdasági konjunktúra beindulása magával kell, hogy hozza a a vállalati beruházási volumen növekedését is.
Várható, hogy még a választásokat megelőzően, minden beruházás – például az épülő autópálya részátadással – bekerül a GDP-be. Emiatt, és a bér- és nyugdíjemelések miatt a jövő év második és harmadik negyedévére 3 százalékos GDP-vel számolnak az elemzők.
Az elemzők szerint a folyó fizetési mérleg deficitje a forint erősödése ellenére is meglepően jól viselte a fagyossá vált külpiaci körülményeket. 2001-re a konszenzus előrejelzés szerint a deficit 260 millió euróval tovább csökken, így 1 milliárd euró lesz. Ez kevesebb, mint a fele az egy éve várt szintnek, és jelentősen alulmúlja a 2001-es 1.62 milliárd eurós szintet is. Jövőre, bár nem túl jelentősen, újra nőhet a deficit, a konszenzus szerint 1.81 milliárd euróra. A forint árfolyama valószínűleg továbbra sem lesz a deficitet jelentősen növelő tényező, bár nehéz jósolni, hiszen a magyar valuta értékét jelentősen befolyásolják a külső tényezők, így például az argentin válság hatása is bármelyik pillanatban begyűrűzhet.
A forint - euró árfolyama az elemzők szerint a jövő év végén 246.66 lesz, ami valamivel gyengébb a pár nappal ezelőtti 246 körüli szintnél (erre az elmúlt hetekben a forint 250.00-nál is gyengébb szintről erősödött fel, meglepetésszerűen.) 2003. végére az elemzők szerint egy euró 243.48 forint körül lesz. Akadt olyan elemző, aki szerint 2003-ban a forint eléri a 30 százalékos lebegtetési sáv erős szélét, egy másik elemző pedig azt jósolta, hogy az MNB 2003-ban megszünteti a sávot.
Abban azonban mindenki egyetért, hogy a forint középtávon erősödni fog, és 2004-ben akár 240-es átlagárfolyamot is elérheti (euróhoz képest). Jövőre várhatóan az euró is erősödni fog az amerikai dollárhoz képest.

Csökkenő infláció, csökkenő kamatok
Az előrejelzések szerint a következő két évben semmi sem töri meg az infláció és a kamatok gyors csökkenését, bár az éves áremelkedés üteme – az egyszázalékos toleranciasávon belüli mértékben - meghaladja a jegybank és a kormány célozta szinteket. A konszenzus előrejelzések szerint a 12 hónapra visszatekintő infláció decemberben 7 százalék lesz, 2002 utolsó hónapjában 5.4 százalék, míg 2003. végére 4.3 százalékot prognosztizálnak.
Az idei szám telibe találja az MNB-célsáv közepét, a jövő évi pedig 90 bázisponttal meghaladja azt. A jegybank és a kormány a közelmúltban egyezett meg arról, hogy 2003 végére 3.5 százalékos inflációt vetítenek elő, anélkül, hogy éves átlagos szintet megszabtak volna. A piac ennél valamivel magasabb inflációt vár a remélt EU-csatlakozás előtti utolsó év utolsó hónapjára, azaz 2003. decemberére.
A konszenzusok szerint az éves átlagos infláció idén a tavalyi 9.8 százalékról 9.2-re csökken, ami jóval meghaladja a kormány által tervezett 6-7 százalékot. A jövő évre szóló 5-6 százalékos kormányzati prognózis azonban már reálisabbnak tűnik, az elemzők előrejelzése átlag 5.79 százalékot jósol. Az elemzők 2003-ra 4.67 százalék körüli átlaginflációt várnak.
A gyors inflációcsökkenés lehetőséget nyújt az MNB-nek, hogy tovább vágja kamatait, és fennmarad a piaci kamatok csökkenő trendje is. A Monetáris Tanács már nem valószínű, hogy az idei utolsó, december 22-i ülésén újra a kéthetes kamathoz nyúlna, januárban azonban minden bizonnyal újabb kamatcsökkentés következik – vélik az elemzők. Tízből hét elemző 25 bázispont csökkentést vár (9.5 százalékra), kettő 50 bázispontot, míg egy elemző szerint egy 25 bázispontos csökkentés a február 4-ei ülésen várható.
A konszenzusok alapján az elemzők a jövő évre mindösszesen 175 bázispontnyi, 2003-ra pedig 100 bázispont MNB-kamatcsökkentést várnak. Ez kizárólag 270 bázispontnyi várt inflációcsökkenés mellett történhet, tehát a reálkamat inkább emelkedik, mint lazul. Ezt mutatják az állampapírhozamokra adott előrejelzések is. A hároméves állampapír hozama a konszenzus szerint 2003. végéig két százalékpontot eshet, 6.23 százalékra.

Mi változott egy év alatt?
Egy év alatt, főleg a külső feltételek jelentős változása miatt, jelentősen megváltozott a „virtuális elemző” jövőképe. A 2001. évi utolsó felmérés 2003-ra vonatkozó adatai viszont már a visszatérő, óvatos bizakodás jegyében készültek. Összevetve az egy évvel ezelőtti jóslatokkal azt, ami idén történt, a következőket állítják az elemzők:
a gazdasági növekedés négy százalék alatt lesz, szemben a tavaly decemberi 5.09 százalékos konszenzus előrejelzéssel. A folyó fizetési mérleg hiánya viszont kevesebb, mint fele lesz az akkori 2.45 milliárd eurós várakozásnak. Ennek azonban vannak statisztikai okai is, mint például a deviza-euró átváltások miatt a ténylegesnél jobb eredményt mutató turisztikai ágazat.
1999. elejétől 2001. Első negyedévéig a cserearányok romlását figyelhettük meg – mondják az elemzők. Most azonban – az olajár és a gépkereskedelemben tapasztalható növekedés miatt – javuló tendenciát látunk.
Talán a legérdekesebb az infláció. Ha az éves átlagos értékét nézzük, a most várt 9.2 százalék viszonylag jelentősen a tavaly decemberben várt 8.56 százalékos érték felett lesz. A most decemberre prognosztizált 7.0 százalékos 12 hónapra visszatekintő infláció ugyanakkor szinte hajszálpontosan megegyezik az egy évvel ezelőttre ígért 7.1 százalékkal. Az MNB kéthetes betéti kamata pedig szintén csaknem az egy éve várt 9.5 százalékos szinten zárhatja 2001-et.

Kapcsolódó táblázatok (Excel formátumban)