A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a gazdasági növekedés motorjává a még mindig élénk fogyasztás mellett mindinkább az export és az üzleti beruházás válik. Az előző években a teljesítményektől elszakadt reálkereset-növekedés az idén a minimálisra lassult. A külső és belső egyensúly egyes elemei romlottak, de itt látszanak a későbbi javulás tényezői.



A világgazdasági körülmények három év után összességében javulóak. Az iraki és általában a közel-keleti helyzet, a terrorizmus elleni harc, sőt a közelgő amerikai választások azonban növelik a bizonytalanságot, ami negatívan hat a gazdasági folyamatokra, mindenekelőtt és közvetlenül az olaj világpiaci árára. Emelkednek a nyersanyagárak is.



Az ipari termelés a tavalyi 6,4%-kal szemben idén kb. 10%-kal nő, ezen belül a kivitel dinamikája legalább 15%-os lesz. Ezt néhány multinacionális cég magyarországi termelésének látványos emelése alapozza meg. Terjedőben van a közép-kelet-európai országok közötti kölcsönös beszállítás is. Az év során a hazai beszállítások némi erősödésére számítunk, azonban a belföldi értékesítés így is csak 2% körül fog bővülni. Az építőipar teljesítménye élénkül. Az üzleti szolgáltatások jelentősen bővülnek, különösen a távközlés, az ingatlanszektor, a kereskedelem, és a gazdasági szolgáltatás, tanácsadás.



A kivitel és a behozatal egyaránt dinamikusan emelkedik. A fogyasztásnövekedés alig igényel többletimportot; a gépberuházások és az export bővülése, továbbá az importverseny erősödése jár majd gyorsan emelkedő behozatallal. A reálértékben érezhetően erősödő forint is bővítheti az importkeresletet. Az élénkülő európai konjunktúra nyomán viszont az export növekedése gyorsul. A külkereskedelmi hiány a tavalyinál kissé nagyobb (4,6 milliárd euró) lesz. A jobb konjunktúrában az idegenforgalmi aktívum - amely az első, a forgalom szempontjából nem meghatározó hónapokban romlott - az év egészében némileg emelkedhet. A profitkiáramlás is meghaladhatja a tavalyit. A folyó fizetési mérleg hiánya euróban nagyjából stagnál, 6,5 milliárd lesz, de a GDP-hez képest már csökken, a 2003. évi 9%-ról 8%-ra.



Májusban ismét 7% fölé megy az infláció, de az év közepétől már kifejezett lassulásra számítunk. Az év eleji központi ár- és adóemelések hatása ugyanis egyszeri, a bázis viszont egyre magasabb. Az első négy hónapban az infláció valamivel kisebb volt a korábban vártnál, a II. félévben azonban – a magas olajár és esetleg erősödő dollár, valamint esetleg a gyógyszerárak emelkedése hatására – a korábban feltételezettnél lassabban csökken az áremelkedés üteme. Mindezek alapján 2004 átlagában továbbra is 6,7%-os, az év végére viszont 6-6,5% közötti inflációt valószínű.



Éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 253 forintos euró-árfolyamra számítunk (további ingadozás mellett). A legvalószínűbb széles sáv, amelyben az árfolyam ingadozni fog, 247-260 forint/euró.