A magyarországi csirkehústermelés a 90-es évek hullámvölgye után az utóbbi évtizedben ismét évi 215 és 245 ezer tonna között mozog, de meg sem közelíti a 80-as évek végének rekordjait, amikor 350 ezer tonnánál is több húscsirkét vásároltak fel a termelőktől. Tavaly a magyar baromfitermelés 54 százalékát adta a csirke, a többi baromfi - a tyúk és a kakas, a pulyka, a liba, a kacsa - a termelés kisebbik felén osztozott.
Egészség táplálkozás iránti igény
A jelentős belföldi fogyasztás, a jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok, a kukoricatermelés nyújtotta takarmánybázis és a szigorú állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályozás biztos hátteret nyújt az ágazatnak - hangzott el Szabó István, a Magyar Broiler Szövetség elnöke előadásában. A fogyasztói oldalon a magyar konyha hagyományai mellett az egészséges táplálkozás iránti igény teremti meg a tartós belföldi keresletet a csirkehúsra.
Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2009-ben 32 kilogramm volt, ami jelentősen meghaladja a 25 EU-tagállam 24,1 kilogrammos átlagát. A magyar fogyasztás döntő részét a csirkehús tette ki, fejenként 18,8 kilogrammal. Az előrejelzések a magyar piacon, az EU-ban és a világ más országaiban is a baromfihús-fogyasztás szerény, de tartós növekedésével számolnak. Ezzel párhuzamosan a világ baromfihús-termelésében is növekedés várható. Míg 2006-ban a világ baromfitermelése 85,1 millió tonna volt (ebből brojler: 73 millió tonna), addig 2015-re 105 millió tonna várható. Magyarországon a baromfitermelés 2006-ban 427 ezer tonna volt (ebből csirke: 215 ezer tonna), és a 2010-es előrejelzés szerint az össztermelés felfut 455 ezer tonnára (csirke: 236 ezer tonnára).
Szilárd pozíciókért
Európa országaiban elsősorban a nagyobb hozzáadott értékű, minden ponton ellenőrzött termékpályájú, kiváló minőségű baromfihúsok és feldolgozott termékekre van igény. Bárány László, a BTT elnöke szerint ahhoz, hogy a magyar baromfi és azon belül is a húscsirketermelés pozíciói megszilárduljanak, a kormányzatnak és a terméktanácshoz tartozó szervezeteknek meg kell oldaniuk az ágazat néhány szorító problémáját. Első helyen emelte ki ezek közül a finanszírozás problémáját, amit szerinte hitelekkel és pályázatokkal kell megkönnyíteni, azzal a megkötéssel, hogy ennek előfeltétele legyen a terméktanácsi tagság. A megoldandó problémák között említette még Bárány az import szigorúbb ellenőrzését, a baromfiágazat humántőkéjének megerősítését, valamint a mezőgazdasági alapanyagok és termékek áfájának csökkentését. Az elnök fontosnak tartja az élelmiszerbiztonságot garantáló programok végigvitelét, amelynek eredményeként már ma is szigorú ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy ne kerülhessen fertőzött termék a polcokra.
A baromfiágazat magyar családok ezreinek ad megélhetést: a feldolgozóiparban mintegy 30 ezer fő dolgozik, az alapanyag-termelésben nagyjából ugyanennyi. A ház körüli baromfitartás és a kapcsolódó termelési ágazatok figyelembevételével meghaladja a százezret azoknak a száma, akiknek megélhetését vagy jövedelmének kiegészítését ez az ágazat biztosítja.
