A megtakarítási lehetőségek szempontjából a magyar vélemények kevésbé a csehekére és lengyelekére hasonlítanak, hanem inkább az EU-országokéra. Ott ugyanis két éve még a megkérdezettek 72 százalékszámolt kisebb-nagyobb megtakarítási lehetőségekkel, idén azonban már csak 59 százalék.

A piac ismeretében Kozák Ákos a megtakarítások visszaszorulásának fő okait a lakásépítkezés fellendülésében és a fogyasztási cikkek forgalmának érzékelhető növekedésében látja.

A GfK Piackutató Intézet félévenként vizsgálja meg tizenegy EU-tagországban, három közép-európai országban, Oroszországban, Svájcban, Török-országban és az USA-ban a lakosság vagyoni helyzetét, befektetési lehetőségeit, illetve szokásait. A 15 éves és idősebb felnőtteket több szempontból reprezentáló 1000 főt kérdeznek meg személyesen tavasszal és ősszel. A kutatásban a GfK partnere a Wall Street Journal Europe című tekintélyes amerikai gazdasági napilap.

A kérdésre, hogy magánvagyonából, ingatlanok nélkül, melyik befektetési típusba ruházott be legtöbbet, a rövid lejáratú bankbetétet és életbiztosítást nevezte meg a magyar válaszadók 11-11 százaléka. Utána a nyugdíjalap következik 7 százalékos említéssel.

Figyelemre méltó, hogy tavaly tavasszal még a magyarok egyharmada rendelkezett pénzügyi befektetéssel, idén azonban már csak 21 százaléka. Ugyanakkor a cseh és lengyel háztartások fele fektette be a pénzét valamilyen formában. A lengyelek 36 százaléka választotta a rövid lejáratú bankbetétet, 18 az életbiztosítást, 12 pedig a nyugdíjalapot. A cseheknél egyenletesebb a megoszlás: rövid lejáratú letétet birtokol 39, életbiztosítást 33 %. Nyugdíjalap tagja 31%.

Nyugat-Európában a megkérdezettek 79 százaléka tekinthető magán pénzügyi befektetőnek, ahogyan két évvel ezelőtt is.

Kimagaslik a rövid lejáratú bankbetét 59 százalékkal, majd az életbiztosítást 30, a részvényt és a tagságot nyugdíjalapban egyaránt 15 százalék nevezte meg. Oroszországban a válaszadók 26, az USA-ban 64 százalékának van befektetése. Mindkét országban a rövid lejáratú bankbetét a legelterjedtebb.

A befektetési hajlandóság megállapítása érdekében a következőt kérdezték a piackutatók: „Tegyük fel, hogy Ön személyesen ma 7 millió forintot fektethetne be. Hogyan osztaná fel ezt a pénzt a különböző lehetőségek között?”

Legnépszerűbb a rövid lejáratú bankbetét 21 százalékos említéssel. Utána a kötvény (19 százalék), részvény (16), egyéb befektetési alap (14) és részvényalapú befektetési alap (13) következik.

A cseheknél és a lengyeleknél hasonló kérdésre második legnagyobb számban az életbiztosítást említették.

Nyugat-Európában a preferált lehetőségek sorrendje: rövid lejáratú bankbetét (39), kötvény (19), életbiztosítás (18), nyugdíjalap (16), részvény (15), részvényalapú befektetési alap (14 százalék).

A kutatás egyik kérdése így szólt: „A hat hónappal ezelőttihez képest növelte, szinten tartotta vagy csökkentette a különböző kategóriákba befektetett pénzösszegeket?”

Csökkenésről a rövid lejáratú bankbetétnél és nem részvényalapú befektetési alapnál számoltak be a megkérdezettek.

Növekedés sorrendben az életbiztosításnál, rövidtávú bankbetétnél, nyugdíjalapnál, részvénylapú befektetési alapnál, illetve kötvénynél tapasztalható.

Bajai Ernő