A korábban reméltnél markánsabb európai - különösen német - lassulás, a romló európai gazdasági várakozások korlátozzák a magyar élénkülés esélyeit. Ez akkor is igaz, ha a növekedési ütem idei emelkedésének két fő mozgatórugója a közszolgáltatások visszaesésének megállása, és a látványos agrárnövekedés - jegyzi meg a GKI.
Ipari termelés, foglalkoztatottság
Júniusban az ipari termelés kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az export az év első harmadára jellemző kétszámjegyű növekedés után lényegében stagnált. Az első öt hónapban a magyar kivitel az EU-ba csak 10 százalék alatti, a többi országba viszont 30 százalékos mértékben emelkedett. Ez - valamint az, hogy az EU-n belül a dinamikus új tagállamokba irányul a kivitel növekvő hányada, s a belföldi kereslet is kissé élénkül - a GKI szerint reményt nyújt arra, hogy az év egészében is fennmarad az I. félévi 5-6 százalékos ipari növekedés.
Az építőipar teljesítménye az I. félévben 10 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mértéke azonban tendenciájában csökkenő.
A foglalkoztatottak száma az idén eddig a versenyszektorban stagnált, a költségvetésiben csökkent, s ennek megfelelően a munkanélküliség is magasabb az egy évvel korábbinál, bár kedvezőbb az év elejinél. Az év egészében a jó mezőgazdasági termésnek is köszönhetően 3 százalék körüli növekedés prognosztizálható.
Infláció, keresetek forintárfolyam
Júliusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek, a tizenkét havi index 6,7 százalék volt. A jó termés, a mezőgazdasági termelői árak csökkenése, a stabilizálódó olajár és az erős forint hatására az év hátralevő részében lassan, de mérséklődni fog az infláció, decemberre 5,5 százalékra.
A reálkeresetek az első félévben 0,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a versenyszektorban bő 1,5 százalékkal nőttek, míg a költségvetésiben 1,5 százalékkal csökkentek. Az év egészében a versenyszektorban 2 százalék körüli reálkereset-bővülés, a költségvetésiben stagnálás várható.
A forint júliusban ugrásszerűen erősödött, s augusztusban is erős maradt. Ezt főleg a magas jegybanki alapkamat illetve állampapír-piaci kamatszint magyarázza, de szerepet játszik benne a régió kedvezőbb nemzetközi pénzügyi megítélése, a javuló külső és belső egyensúly is - fogalmaznak a kutatók. Az év során tendenciájában a forint gyengülése várható a GKI szerint: az ősszel bizonytalanságot szülhet, ha a kisebbségi kormány nehezen tudja a 2009-es költségvetést előkészíteni. A költségvetés elfogadása esetén viszont ismét jelentős forinterősödés, ellenkező esetben markáns gyengülés lehetséges. Viszonylag stabil belpolitikai viszonyok esetén - a csökkenő inflációra és erős forintra tekintettel - az ősz közepétől a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentése várható.
