A gazdasági és monetáris bizottságban előkészített állásfoglalást 500 szavazattal, 122 ellenszavazat és 81 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. A Bizottságnak minden egyes jogi ajánlásra válaszolnia kell még akkor is, ha válaszul nem kíván jogszabálytervezetet beterjeszteni.

„A jelentés az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét egyaránt jelzi az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell elejét venni, hogy a vállalatok országról országra ugrálva szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság" - mondta a brit szocialista társ-jelentéstevő, Anneliese Dodds.

„A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét" - fogalmazott horvát néppárti társa, Luděk Niedermayer. „A Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna egy csapásra hatékonyabbá, hanem igazságossá válna a piaci verseny, és kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályok való megfelelés."

A Parlament által ajánlott jogi lépések

Az ajánlások a Parlament adómegállapításokkal foglalkozó különbizottságának munkáján alapulnak. A különbizottság ajánlásait november 26-án fogadta el a plenáris ülés.

A képviselők többek között az alábbiakat várják a Bizottságtól:

• 2016 júniusáig nyújtson be javaslatot arról, hogy minden országban jelentést kelljen beadni a nyereségről, a befizetett adó mennyiségéről és a kapott állami támogatásról;
• nyújtson be javaslatot egy „tisztességes adófizető" címke bevezetéséről;
• első lépésként vezesse be a közös társaságiadó-alapot, amely később közös konszolidált társaságiadó-alappá kellene váljon;
• vezesse be a közös európai adóazonosító számot;
• nyújtson be javaslatot a visszaélést bejelentő személyek védelméről;
• javítsa a határokon átnyúló adózás során használt vitarendezési mechanizmusokat;
• nyújtson be javaslatot egy új eljárásról, amelynek keretében a tagállamok tájékoztatnák egymást minden olyan új engedmény, támogatás, mentesség, ösztönző, stb. bevezetéséről, amelyek hatással vannak más tagállamok adóbázisára;
• készítse el a társaságiadó-résre (azaz a be nem fizetett társasági adó és a befizetett társasági adó különbsége) vonatkozó becslését;
• erősítse meg a társasági adózás magatartási kódexével foglalkozó tanácsi csoport mandátumát és tegye annak működését átláthatóbbá;
• a szabadalmi adókedvezmények bevezetésével kapcsolatban dolgozzon ki útmutatót annak érdekében, hogy ne legyen káros hatásuk ezen rendszereknek;
• alkossa meg az „ állandó telephely" és a „gazdasági tartalom" kifejezések közös fogalommeghatározását annak érdekében, hogy a profitot a keletkezési helyén lehessen megadóztatni;
• definiálja uniós szinten az „adóparadicsom" fogalmát és dolgozzon ki ellenintézkedéseket azok ellen, akik használják azokat; valamint
• javítsa a transzferárazásra vonatkozó uniós keretet.

A következő lépés

A Bizottságnak három hónapon belül válaszolnia kell az ajánlásokra. A válasz történhet jogalkotási javaslat formájában, vagy annak hiányában a jogszabályalkotás elmaradásának indoklásában.

A Parlament eközben megállapodott az adómegállapításokkal foglalkozó különbizottság mandátumának fél éves meghosszabbításáról. A különbizottság többek között áttekinti a Bizottság állami támogatások és adózás terén végzett munkáját. Az új bizottság emellett figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok és az uniós intézmények hogyan alkalmazzák az első bizottság ajánlásait, illetve hogy az adómegállapítások témájában milyen munka zajlik a nemzetközi szervezeteknél, többek között az OECD-ban vagy a G20-ban.