Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója a cég szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: ehhez a világgazdasági konjunktúra mellett mankóként szolgál az uniós pénzforrások gyorsított felhasználása, a jövő évi választásokra tekintettel is fellazított költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika.
Elmondta: az alacsony bázishoz képest 2017-ben megugrottak, 26 százalékkal bővülnek a beruházások, a fogyasztást erősíti, hogy a munkaerő-hiány és a jövedelempolitika hatására a reálkeresetek 10 százalékkal emelkednek idén, jövőre több mint 6 százalékkal nőnek majd a reálkeresetek.
A munkanélküliségi ráta tovább süllyed, 2018-ban 4 százalék körüli szintre csökken, a foglalkoztatási ráta megközelíti a 60 százalékot. Az élénkülő kereslet felerősíti az inflációt, bár a 3 százalékos inflációs célértéket nem éri el a pénzromlás még 2018 végén sem, az idén az éves átlagos infláció 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos lesz - mondta Várhegyi Éva.
A kutató rámutatott: a gazdasági növekedésben jelentős szerephez jut a fogyasztás, amelyet a kormány fiskális és jövedelempolitikája - a bérek emelése, a családi adókedvezmény növelése, a nyugdíjemelés - mellett a mind inkább negatív reálkamatokhoz vezető jegybanki politika is ösztönöz. Növekedési tényező marad a felhalmozás is, amelyet továbbra is főként az uniós források előrehozott felhasználása segít - jelezte Várhegyi Éva.
Elmondta: a magánvállalkozások beruházásait mind inkább erősíti az egyre jobban érződő munkaerőhiány, amelyre az élőmunka tőkével való kiváltásával akarnak válaszolni a társaságok.
Hozzátette: az erősödő belső felhasználás növeli az importot, ezért a nettó export jövőre is mérsékli a GDP bővülését. Idén a Pénzügykutató prognózisa szerint - folyó áron, euróban számítva - 9,5 százalékkal, jövőre 6 százalékkal nő a kivitel, ezzel párhuzamosan - hasonlóan számítva - ebben az évben 12 százalékkal, jövőre 8 százalékkal bővül a behozatal.
Várhegyi Éva rámutatott: a gazdaságot lendületbe hozó mankók önmagukban nem biztosítanak tartós stabilitást, ehhez arra lenne szükség, hogy minél előbb megerősítsék a növekedés belső motorjait. Bár a beruházások kétéves lendülete után erősödik a potenciális növekedés, a humántőkébe történő befektetések elmaradnak, az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai miatt ez nem jár együtt a személyi feltételek javulásával.
Várhegyi Éva úgy vélte: a munkaerőhelyzet és a tőke problémái akadályozzák a versenyképesség érdemi javulását, és kétségessé teszik az eddiginél gyorsabb felzárkózást, annak dacára, hogy a magyar növekedés üteme az idén és jövőre az uniós átlag dupláját is meghaladja majd.
Rámutatott: a magyar gazdaság növekedése a jövőben továbbra is erősen függ majd az uniós forrásoktól, a járműipari exporttól, a külföldiek befektetéseitől és a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásaitól.
