A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint folytatódik a gazdasági növekedés, ennek üteme azonban kissé lassul. Az infláció érezhetően mérséklődik, az egyensúly javulni fog. A magyar gazdaság az Európai Uniónál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban fejlődik. Az új EU-tagok közül azonban egyike a leglassúbbaknak. A magyar ipar termelése az I. félévi 10% feletti ütem után július-augusztusban csak 5% körüli mértékben emelkedett. A lassulás megfelel az európai tendenciáknak, a 25 tagú Európai Unió egészében már harmadik hónapja csökken az ipari termelés üteme. Ez főleg a régi tagállamokra vonatkozik, de hasonló a helyzet számos új tagországban is. Ugyanakkor az exportorientált magyar ipari fejlődés lassulásához feltehetőleg hozzájárult az erős forint, továbbá a magas bázis, mivel az élénkülés tavaly nyáron kezdődött meg. Ugyanakkor biztató, hogy a feldolgozóipar rendelésállománya magas, termelékenysége gyorsan növekszik, az energiafelhasználás pedig - igaz, részben időjárási okok következtében - elmarad a tavalyitól.
Az építőipar gyorsan, bár szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya - főleg az útépítésekre vonatkozóké - azonban 50%-kal magasabb a tavalyinál. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első nyolc hónapban mintegy 10%-kal kisebb volt a tavalyinál. Az idei nagy gabonatermés hatása csak az év hátralevő részében illetve jövőre fog megmutatkozni.
A kiskereskedelmi forgalom 6% feletti növekedési üteme magas, azonban némi lassulás itt is megfigyelhető. Különösen a gépkocsik értékesítése lassult le, az I. félévi kétszámjegyű növekedés után mintegy 2%-ra. Ez a reálbérek stagnálása mellett teljesen érthető, sőt inkább az a figyelemre méltó, milyen nehezen mond le vásárlási céljairól a lakosság. A fogyasztási hitelek állománya június végén mintegy 25%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s dinamikája az év során alig csökkent. Az idei első nyolc hónapban a felvett fogyasztási hitelek 40%-a devizahitel volt, ami a magas forintkamatokhoz viszonyítva kicsiny árfolyam-kockázat következménye.
Az áremelkedés üteme szeptemberben érezhetően, 6,6%-ra csökkent. Ez 1 százalékponttal volt alacsonyabb a májusi csúcsnál s több mint fél százalékponttal az augusztusinál. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatcsökkentés valószínű, az év végére 9,5% körüli alapkamat várható.
Az export euróban számolva kissé gyorsabban nő, mint az import. A cserearányok - főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt - az első nyolc hónapban kb. 1%-kal romlottak. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
