A magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom miatt továbbra is mérsékelt kereslet jellemzi a hazai lakáspiacot – állapította meg az MNB legfrissebb jelentése. Ez az idei III. negyedévben 11 százalékos forgalmi visszaesést jelentett a múlt év hasonló időszakához képest, ami az előző negyedévhez viszonyítva ugyanakkor 10 százalékos élénkülést jelent. A bankok ugyancsak az érdeklődés növekedését tapasztalták július és szeptember között, ám az új lakáshitelszerződések volumene még így is 41 százalékkal maradt el az előző év megfelelő időszakának eredményei mögött.
A forgalmi mélypontról való elmozdulással a III. negyedév lakáspiaci aktivitása a 2014-es szintet idézte. Ám az időszak végén, szeptemberben már a legtöbb településtípus esetében elérte a forgalom nagyságrendje a 2022 őszén tapasztaltat. Egyedül a falusi csokkal érintett települések esetében látszott érdemi – az előző évihez képest 23 százalékos – visszaesés.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a jövőre ígért új, emelt összegű támogatások hírére sokan egyelőre elhalaszthatták a vásárlásukat. Ami várhatóan azzal is jár, hogy amint az év elején valóban elérhetővé válnak ezek a támogatások, dinamikusabb árnövekedés is elindulhat a csokos településeken.
A piac összképét tekintve egyelőre inkább a kínálati árak csökkenése, illetve a bővebb alkulehetőségek a jellemzőek. 2023 második negyedében az átlagár alacsonyabb volt (-0,8 százalék) mint egy esztendővel korábban, amire kilenc éve nem volt példa. Ám e mögött jelentős eltérések is mutatkoznak, ha az egyes településtípusok részpiacait vizsgáljuk. Míg a városokban nőttek az árak, Budapesten (4,9 százalék) és vidéken (1,1 százalék) egyaránt, addig a községekben jelentős, 8,1 százalékos volt az átlagos leértékelődés.
