A szentesi zöldpaprika a magyar agrárium megőrzendő kuriózuma, a régió pedig stratégiai zöldségtermesztő terület, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztések teremtették meg a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit és biztosítják a paprikatermesztéssel foglalkozók és családjaik jövőjét - hangsúlyozta az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca parlamenti államtitkára Szentesen, a X. Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen.
Farkas Sándor a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete által immár egy évtizede minden évben megszervezett eseményen az ágazat fejlődését szemléltetve elmondta: Magyarországon 2020-ban mintegy 83 ezer hektáron folyt zöldségtermesztés, amely 2010-hez képest 22,7 százalékos növekedést jelent. Emellett a hajtatott zöldségfélék területe az ezredfordulóhoz képest több mint 40 százalékkal csökkent, de a termőfelület csökkenését – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség visszaesése. Ma már kultúrától függően 30-60-százalékkal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítják elő a gazdaságok. Ez technológiai fejlesztéssel valósulhatott meg - fogalmazott.
Az államtitkár részletezte: 2020-ban a 3450-3500 hektáros zöldséghajtató felületből 160-180 hektár üvegház, 600-700 hektár blokkfólia, 760-880 hektár fóliasátor volt. A teljes zöldséghajtató felületből 500-600 hektár fűtött, 95-96 százalékban geotermikus energiával. A paprikatermesztésre rátérve elmondta, hogy az országban ötezer család foglalkozik ezzel a keresett élelmiszerrel. A vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló üvegházépítéseket követően várhatóan már jelentősebb mértékű lesz az üvegházi körülmények közötti hajtatott paprikafélék termesztése – tette hozzá.
Jelentős fejlesztések előtt a paprikaszektor
Az ágazat jelentős fejlesztési lehetőség előtt áll. Tavaly óta összesen mintegy 128 milliárd forintos kerettel nyílt pályázati lehetőség a kertészeti ágazat számára. A vidékfejlesztési források lehetővé teszik, hogy a termelők jobban kihasználják a termálvizet, jelentős összeget fordítsanak technikai, technológiai korszerűsítésre. Mindezen fejlesztések mellett a szakképzés színvonalát is emelni szükséges azért, hogy megfelelően felkészült szakemberek álljanak az ágazat, az egész agrárium rendelkezésére - hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
