A közepes és nagyvállalatok gyakorlatában - racionális költségoptimalizálásuknak köszönhetően- eddig nagymértékben jelen voltak a béren kívüli juttatások. Ezek tervezett megadóztatása gyors, és a munkavállalók jelentős része számára kedvezőtlen alkalmazkodást eredményezne a cégek magatartásában. Mindez azonban nagymértékben függ az adó pontos mértékétől. A kutatás a vizsgált vállalati kört árbevétel, gazdasági ágazat és alkalmazottak száma szerint reprezentáló 319 céget tartalmazó mintán történt.

A közepes és nagyvállalatok túlnyomó többsége, 93 százaléka jelenleg ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak - 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó átlagos - béren kívüli juttatásokra fordított - éves keretösszeg, 205 ezer forint, mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatok körében (104 ezer forint).

Mit lépnek a cégek?

A juttatások tervezett megadóztatása jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában. A tervezett változtatások ismertetése után a kutatásban részt vevő, és eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné a juttatásokat és azok adó- illetve járulékterheit is, ami a munkavállalók szempontjából juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené.

A vállalkozások egyötöde (18%) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszűntetné a béren kívüli juttatásokat. Csak minden tizedik vállalatra jellemző, hogy az éves keretösszeget növelve részben vagy egészben magára vállalná a béren kívüli juttatások új terheit. Mindössze a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3%-a jelezte, hogy a megszűntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki. Míg tízből három vállalat egyelőre kivár, még nem döntötte el, nem tudja, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.

A tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat - a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást - sem kímélné a vállalatok többsége. Az ilyen juttatásokat - cafeteria rendszeren kívül - adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel.

A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak bő négytizedük tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.