Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2003 I. negyedévében folyó áron 974,4 milliárd forint, ezen belül márciusban 366,2 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. Az összehasonlító árakon számított forgalom, a közel két éve tapasztalható tendenciának megfelelőenaz I. negyedévben (kiigazítások nélkül) 8,4%-kal, márciusban 6,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A húsvéthatást és a munkanaphatást kiszűrő kiigazított volumenindexek ennél lényegesen magasabbak, az I. negyedévben 9,9%-os, márciusban 11,3%-os növekedést jeleznek. A kiigazított és kiigazítás nélküli volumenindexek közötti, a szokásosnál nagyobb eltérést elsősorban az okozza, hogy tavaly a korai húsvét miatt már márciusban lezajlottak az ünnep előtti bevásárlások, míg az idén a későbbi húsvét miatt azok zöme áprilisra tevődött át. A húsvéthatást kiküszöbölő kiigazítás – az egyes tevékenységcsoportokban eltérő mértékben – a márciusi adatokat felfelé korrigálja, míg a következő hónapban publikálásra kerülő áprilisi adatoknál negatív korrekciót fog eredményezni.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának kiigazított volumenindexe az I. negyedévben 11,0%-os, márciusban 11,2%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. (A kiigazítás nélküli volumenindex az I. negyedévben 7,9%-os, márciusban 3,4%-os növekedést jelzett.) Avegyes termékkört forgalmazó üzletek (hipermarketek, szupermarketek) forgalma dinamikusabban nőtt, miközben az élelmiszer-szaküzletek száma és forgalma csökkent. (Hasonló tendencia jellemzi az Európai Unió országainak élelmiszerkereskedelmét is.)

Anem élelmiszerszektor kiigazított forgalmi volumene az I. negyedévben 8,7%-kal, márciusban 10,6%-kal emelkedett. (Kiigazítás nélkül mind az I. negyedévi, mind a márciusi volumenindex 8,9%-os volt.) Ezen belül kiemelkedően nőtt az iparcikk jellegű vegyes, a textil-, ruházati- és lábbeli-, valamint a kisebb súlyú csomagküldő kiskereskedelem forgalma. Mérsékeltebb emelkedést mutatott a bútor-, háztartásicikk-, vasáru-, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-szaküzletek értékesítése.

A fogyasztásicikk-javító helyek árbevétele – mely a kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva mindössze 0,4%-ot tett ki – változatlan áron (kiigazítás nélküli) 2003 I. negyedévében 4,3%-kal, márciusban 5,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

Az Európai Unió kiskereskedelmi forgalma 2003. februárjában, a publikált legfrissebb adatok szerint, kismértékű növekedést mutatott. Az előző év azonos hónapjához viszonyított, munkanapokkal kiigazított adatok szerint, a 15 EU-tagország átlagában 1,3%-os, az eurózóna országaiban 0,7%-os növekedést regisztráltak. Jelentősebb bővülés következett be Dániában (5,5%), Svédországban (4,1%) és Finnországban (4,0%), miközben Belgiumban (5,3%-os) és Portugáliában (1,5%-os) csökkenést mértek.

A 15 EU-tagország egészére becsült adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2,6%-kal nőtt. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az átlagosnál mérsékeltebben (0,9%-kal) emelkedett. Utóbbin belül az iparcikkjellegű vegyes kiskereskedelem forgalma nőtt a legdinamikusabban (1,7%-kal).

A fentiek szerinti kiskereskedelemben nem szereplő gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskede-lem értékesítése Magyarországon 2003 elején is jelentősen (az I. negyedévben 19,7%-kal, márciusban 21,6%-kal) nőtt, bár ezek a volumenindexek elmaradtak az előző év elején megfigyelt kiemelkedő növekedéstől. A gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene ugyanakkor szerény mértékben (az I. negyedévben 1%-kal, márciusban 4,5%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. A mérséklődés az üzemanyagárak év eleji jelentősebb emelkedése mellett következett be. A folyamat ilyen alakulásához az is hozzájárulhatott, hogy a szomszédos országok döntő többségében az üzemanyagárak alacsonyabbak, mint Magyarországon.

A szokásos rend szerint felülvizsgált 2002. IV. negyedévi adatok csak kismértékben térnek el az előzetesen közöltektől. A (jármű- és üzemanyag-forgalom nélküli) kiskereskedelmi forgalom (kiigazítatlan) volumenindexe a pótlólag beérkezett és javított adatok ismételt feldolgozását követően, a IV. negyedévben az előzetesen publikált 107,8%-ról 108,0%-ra, míg 2002 egészében 108,7%-ról 108,8%-ra emelkedett.

A felülvizsgált adatokból számított országos kiskereskedelmi forgalom területi megoszlására továbbra is Budapest kiemelkedő súlya jellemző: a főváros 2002 egészében 24,4%-os, a IV. negyedévben 25,0%-os részesedésű volt. A régiók közül a közép-magyarországi 2002-ben 36,0%-ot, a IV. negyedévben 36,7%-ot, a többi régió egyenként 9–12%-ot reprezentált.

A IV. negyedévi forgalmi volumen az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva a legdinamikusabban a közép-dunántúli, az észak-magyarországi, valamint a dél-dunántúli régióban növekedett, az országos átlag közeli ütemben nőtt a nyugat-dunántúli és dél-alföldi régióban. Az átlagosnál szerényebb mértékben bővült a közép-magyarországi és észak-alföldi régió változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalma.