Megfelelő makrogazdasági feltételek megléte mellett gördülékenyen működhet a vállalaton belüli bérezési, ösztönzési és teljesítményértékelési rendszer. Jelenleg azonban a nehezen megjósolható külső és a bizonytalan belső feltételek között kell a vezetőknek kialakítaniuk bérezési stratégiájukat, és üzleti terveiket elfogadtatniuk a tulajdonosokkal. És hogy miért is ennyire fontos ez a kérdés? A bér és a béren kívüli juttatások szinte minden cégnél a legnagyobb költségtételek között szerepelnek, éppen emiatt kihívást jelent a „megfelelő" jövedelemcsomag meghatározása. Ha valamely szervezet sokat fizet, romlik az eredménye és versenyképessége, ellenben ha túl keveset, akkor nem lesz képes megszerezni, megtartani és a hatékony munkavégzés érdekében motiválni a munkatársait.

A korábbi béremelési trendek előre megjósolható felborulása is eredményezte a nem mindennapi érdeklődést a DGS Global Research tanácsadócég által folytatott „Bértervezés 2010" című kutatással kapcsolatban. Az eredmények visszaigazolták a várakozásokat; a felmérésben 10 nap alatt résztvevő 654 szervezetnek - az előző évekkel ellentétben - mindössze alig több mint egyharmada tervez átlagosan 5,2%-os béremelést. Azok a munkavállalók járnak leginkább jól, akik a 250 és 5000 fő közötti létszámot foglalkoztató cégeknél dolgoznak, hiszen ezen vállalatoknál emelik majd - az előzetes tervek szerint - a legtöbben a jövedelmeket jövőre. Bérfejlesztést leginkább a közüzemi szolgáltatók, valamint az ipari termelővállalatok terveznek, szinte minden munkakörre kiterjedően.

Továbbra is magasabb bérek az átlagnál

Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektorban működő cégeknek átlagosan mintegy harmada számol csupán bérfejlesztéssel, ők az országos átlagnál is nagyobb mértékben emelnék a jövedelmeket. Ezen szektorban várható a vezetői munkakörben dolgozók tekintetében a legmagasabb, mintegy 8%-os jövedelem-növekedés.

Nem nyílik tovább a bérolló?

A jelenlegi tervek szerint van, ahol megáll a bérolló növekedése Budapest és vidék között. A kutatásban résztvevő cégek közül legnagyobb mértékben ugyanis a Közép-Dunántúli Régióban működők kívánják vagy tudják leginkább a bérek emelését megoldani (pl. a diplomások az itt működő vállalkozások 54%-ánál számíthatnak bérfejlesztésre). A fővárosban átlagos lesz az emelés, egyedül a kereskedelmi, értékesítői munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában terveznek az átlagnál több cégnél béremeléssel.

A kereskedelmi szektor a vesztes

Egyértelműen a kereskedelmi ágazatban dolgozó cégek a válság vesztesei. Nem csupán azért, mert alig akad olyan vállalkozás, amely 2010-ben bért emelne közülük (mindössze 20% tervez a vezetőknél is növekedést), hanem azért is, mert például 50 %-uk a béren kívüli juttatásokra rendelkezésre álló keretek csökkentését tervezi.

FISZ Hírügynökség