hirdetés

Kevesebb pénzt utalnak a kismamáknak

Érdekes kérdésben feszülnek egymásnak a Kormányhivatalok és a bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság a CSED összegének megállapítása során. Azoknak a kismamáknak ugyanis, akik a gyerek születését megelőzően munkahelyet váltanak és magas bejelentett fizetésük van, a Kormányhivatal a nekik járó összegnél jóval kisebb CSED-et ítél meg. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy a Kormányhivatal rosszul értelmezi a jogszabályokat. -véli a Niveus Consulting Group.
hirdetés

A csecsemőgondozási díj (CSED) a gyermek születése esetén járó családtámogatási forma. Ez az a támogatás, amelyet először kap meg a család. A szülő nő CSED jogosultsága ugyanis legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg és hat hónapig jár. A CSED előfeltétele a kismama bejelentett munkahelye. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elvileg a fizetéssel azonos összegű CSED-et kellene kapnia a családnak.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint ez általában nem is jelent problémát. A vita csak akkor merül fel, ha a várandósság ideje alatt munkahelyet vált a CSED-re jogosult nő. A CSED összege ugyanis nagyban függ attól, hogy a szülést megelőzően mennyit és mikor dolgozott a kismama. Ezen múlik, hogy pontosan milyen fizetést vesznek figyelembe a CSED összegének meghatározásakor.

(Fotó: Depositphotos)

A főszabály szerint, ha a kismama a szülést megelőzően „folyamatos biztosítási idővel” rendelkezett és a CSED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor CSED-t ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ez bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy nem a legutolsó néhány hónap fizetését, hanem egy kicsit korábbi időszakot vesznek figyelembe azért, hogy ne lehessen az utolsó pillanatban, rövid időre megemelt fizetéssel mesterségesen felemelni a kismama jövedelmét csak azért, hogy a CSED összege magasabb legyen. Ez rendben is lenne, a probléma nem is ebből fakad.

A problémát a „folyamatos biztosítási idő” értelmezése és az ebből fakadó következmények jelentik. Van ugyanis egy olyan szabály, hogy ha a szülést megelőzően a biztosítási idő nem folyamatos, akkor az utolsó 120 napi jövedelmet kell figyelembe venni a CSED számításakor, ha pedig nincs ennyi napnyi biztosítása sincs a kismamának szülés előtt, akkor a minimálbér kétszeresét.

Mi a helyzet akkor, ha egy kismama a szülést megelőző 120 napon belül munkahelyet vált?

Bár nem mindennapos esetről van szó, nem is példa nélküli, és nagyon meg tudja keseríteni azok életét, akik munkahelyet váltottak és a minimálbér kétszeresénél többet keresnek.

A bírósági esetekből és a Magyar Államkincstár honlapján található, a mai napig elérhető tájékoztatóból ugyanis az derül ki, hogy a Kormányhivatal a munkahelyváltást úgy tekinti, mint a folyamatos biztosítási idő megszakítását és ilyen esetben csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszi figyelembe a jogosultság vizsgálatakor. A szüléshez közel (120 napnál közelebb) munkahelyet váltó nő esetén ezért a Kormányhivatal úgy veszi, hogy nem volt meg a 120 napi folyamatos biztosítási jogviszony és a CSED összegét nem a tényleges bejelentett fizetés alapján, hanem ’csak’ a minimálbér kétszerese alapján állapítja meg. Ez nyilván van, akinek még kedvezőbb is lehet, mintha a tényleges fizetése alapján kapna CSED-et, azoknak a nőknek viszont, akik akár évek, évtizedek óta dolgoznak magas bejelentett fizetésért, ez havi szinten többszázezer forint kárt okozhat.

A Niveus Consulting Group szerint a Kormányhivatal álláspontja ráadásul teljesen nyilvánvalóan téves. Az egészségbiztosítási törvény ugyanis nem tekinti a biztosítási idő megszakításának a munkahelyváltást. Egyértelmű a jogszabály, hogy attól még, hogy a kismama munkahelyet váltott, a biztosítási jogviszony folyamatos marad, feltéve, hogy a két munkaviszony között nem telik el 30 nap. Tehát annak, aki pénteken még a régi helyen dolgozott és hétfőn új helyen kezd, folyamatos marad a munkahelyváltás ellenére is a jogviszonya. A folyamatos jogviszony esetén pedig nem kérdés, hogy a tényleges bér alapján jár a CSED, nem a minimálbér kétszerese alapján.

Azon túl, hogy a Kormányhivatal eljárása rengeteg családot fosztott meg akár többmillió forint CSED-től, különösen visszás a jogértelmezés amiatt, hogy a Kormányhivatalt a rendes bíróságok, így a Kúria, de még az Alkotmánybíróság is többször elmarasztalta a hibás jogértelmezése miatt. Az Alkotmánybíróságnak a legfrissebb döntése is 2019-es, tehát több mint három évvel ezelőtti. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is – sőt, néhány korábbi döntésében is – egyértelműen kimondta, hogy a CSED alapjának meghatározása során nem csak a szüléskor éppen meglévő munkaviszonyban eltöltött időszakot kell vizsgálni, hanem a megszakítás nélküli biztosítási jogviszonyban szerzett teljes jövedelmet. Tehát ha valaki úgy váltott munkahelyet, hogy a két munka között nem telt el 30 nap, akkor nem lehet a CSED-et arra hivatkozva a minimálbér alapján meghatározni, hogy a munkahelyváltásra a szülést megelőző 120 napon belül került sor.

A következetes kúriai és alkotmánybírósági döntések ellenére a mai napig hibás döntéseket hoz a Kormányhivatal akkor, ha a szülés előtt munkahelyet váltó kismama CSED jogosultságát kell megállapítania. Mivel a bírói, alkotmánybírósági gyakorlat teljesen egyértelmű, ezért aki hasonló problémába fut bele, annak mindenképpen érdemes kérnie a CSED határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított harminc napon belül a bíróságtól, mert teljesen egyértelmű a gyakorlat, csak a Kormányhivatal nem hajlandó azt tudomásul venni.

 

 

hirdetés

Véleményvezér

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Elsősorban a tartós élelmiszer és a vegyiáru az, amit ma már jóval olcsóbban lehet megvásárolni nyugaton, mint nálunk.
Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo