A csecsemőgondozási díj (CSED) a gyermek születése esetén járó családtámogatási forma. Ez az a támogatás, amelyet először kap meg a család. A szülő nő CSED jogosultsága ugyanis legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg és hat hónapig jár. A CSED előfeltétele a kismama bejelentett munkahelye. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elvileg a fizetéssel azonos összegű CSED-et kellene kapnia a családnak.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint ez általában nem is jelent problémát. A vita csak akkor merül fel, ha a várandósság ideje alatt munkahelyet vált a CSED-re jogosult nő. A CSED összege ugyanis nagyban függ attól, hogy a szülést megelőzően mennyit és mikor dolgozott a kismama. Ezen múlik, hogy pontosan milyen fizetést vesznek figyelembe a CSED összegének meghatározásakor.
A főszabály szerint, ha a kismama a szülést megelőzően „folyamatos biztosítási idővel” rendelkezett és a CSED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor CSED-t ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ez bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy nem a legutolsó néhány hónap fizetését, hanem egy kicsit korábbi időszakot vesznek figyelembe azért, hogy ne lehessen az utolsó pillanatban, rövid időre megemelt fizetéssel mesterségesen felemelni a kismama jövedelmét csak azért, hogy a CSED összege magasabb legyen. Ez rendben is lenne, a probléma nem is ebből fakad.
A problémát a „folyamatos biztosítási idő” értelmezése és az ebből fakadó következmények jelentik. Van ugyanis egy olyan szabály, hogy ha a szülést megelőzően a biztosítási idő nem folyamatos, akkor az utolsó 120 napi jövedelmet kell figyelembe venni a CSED számításakor, ha pedig nincs ennyi napnyi biztosítása sincs a kismamának szülés előtt, akkor a minimálbér kétszeresét.
Mi a helyzet akkor, ha egy kismama a szülést megelőző 120 napon belül munkahelyet vált?
Bár nem mindennapos esetről van szó, nem is példa nélküli, és nagyon meg tudja keseríteni azok életét, akik munkahelyet váltottak és a minimálbér kétszeresénél többet keresnek.
A bírósági esetekből és a Magyar Államkincstár honlapján található, a mai napig elérhető tájékoztatóból ugyanis az derül ki, hogy a Kormányhivatal a munkahelyváltást úgy tekinti, mint a folyamatos biztosítási idő megszakítását és ilyen esetben csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszi figyelembe a jogosultság vizsgálatakor. A szüléshez közel (120 napnál közelebb) munkahelyet váltó nő esetén ezért a Kormányhivatal úgy veszi, hogy nem volt meg a 120 napi folyamatos biztosítási jogviszony és a CSED összegét nem a tényleges bejelentett fizetés alapján, hanem ’csak’ a minimálbér kétszerese alapján állapítja meg. Ez nyilván van, akinek még kedvezőbb is lehet, mintha a tényleges fizetése alapján kapna CSED-et, azoknak a nőknek viszont, akik akár évek, évtizedek óta dolgoznak magas bejelentett fizetésért, ez havi szinten többszázezer forint kárt okozhat.
A Niveus Consulting Group szerint a Kormányhivatal álláspontja ráadásul teljesen nyilvánvalóan téves. Az egészségbiztosítási törvény ugyanis nem tekinti a biztosítási idő megszakításának a munkahelyváltást. Egyértelmű a jogszabály, hogy attól még, hogy a kismama munkahelyet váltott, a biztosítási jogviszony folyamatos marad, feltéve, hogy a két munkaviszony között nem telik el 30 nap. Tehát annak, aki pénteken még a régi helyen dolgozott és hétfőn új helyen kezd, folyamatos marad a munkahelyváltás ellenére is a jogviszonya. A folyamatos jogviszony esetén pedig nem kérdés, hogy a tényleges bér alapján jár a CSED, nem a minimálbér kétszerese alapján.
Azon túl, hogy a Kormányhivatal eljárása rengeteg családot fosztott meg akár többmillió forint CSED-től, különösen visszás a jogértelmezés amiatt, hogy a Kormányhivatalt a rendes bíróságok, így a Kúria, de még az Alkotmánybíróság is többször elmarasztalta a hibás jogértelmezése miatt. Az Alkotmánybíróságnak a legfrissebb döntése is 2019-es, tehát több mint három évvel ezelőtti. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is – sőt, néhány korábbi döntésében is – egyértelműen kimondta, hogy a CSED alapjának meghatározása során nem csak a szüléskor éppen meglévő munkaviszonyban eltöltött időszakot kell vizsgálni, hanem a megszakítás nélküli biztosítási jogviszonyban szerzett teljes jövedelmet. Tehát ha valaki úgy váltott munkahelyet, hogy a két munka között nem telt el 30 nap, akkor nem lehet a CSED-et arra hivatkozva a minimálbér alapján meghatározni, hogy a munkahelyváltásra a szülést megelőző 120 napon belül került sor.
A következetes kúriai és alkotmánybírósági döntések ellenére a mai napig hibás döntéseket hoz a Kormányhivatal akkor, ha a szülés előtt munkahelyet váltó kismama CSED jogosultságát kell megállapítania. Mivel a bírói, alkotmánybírósági gyakorlat teljesen egyértelmű, ezért aki hasonló problémába fut bele, annak mindenképpen érdemes kérnie a CSED határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított harminc napon belül a bíróságtól, mert teljesen egyértelmű a gyakorlat, csak a Kormányhivatal nem hajlandó azt tudomásul venni.
