Miért érdemes mégis maradni a régi kedvezménynél?

Több olyan tényező van azonban, amiért innovatív vállalkozások a fenti előnyök ellenére is úgy dönthetnek, hogy maradnak a régi adókedvezmény rendszerében. Az egyik legfontosabb szempont, hogy az új adókedvezményre való áttérés esetén nem csak a jelenlegi társaságiadó-alap kedvezmény nem vehető igénybe, hanem a helyi iparűzési adó-, az innovációs járulék- és a szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény sem.

„Szintén kedvezőtlenül járnak azok, akik egyébként más társasági adókedvezményt (pl. fejlesztési adókedvezményt) vesznek igénybe. Ők ugyanis a kumuláció tilalma miatt a K+F adókedvezmény megállapításánál alapul vett elszámolható költségeket nem vehetik még egyszer figyelembe más társasági adókedvezmény számításánál” – mondja Erdősy Zsóka, ügyvéd, adótanácsadó.

Melyiket válasszam?

Nincs egyértelmű recept arra, hogy egy-egy vállalkozás melyik adókedvezmény-csomaggal jár jobban, ezért ezt minden esetben egyedileg, az érintett vállalkozás körülményeinek figyelembevételével kell megvizsgálni.

„Ha pl. egy társaság 100 millió forint értékű kutatás-fejlesztést szolgáló beruházást tervez (pl. egy új kutatólabor létesítését vagy már meglévő labor bővítését), akkor érdemes inkább a fejlesztési adókedvezményt igénybe vennie és a régi K+F adóalap kedvezmény rendszerében maradnia. Az adókedvezmény összege ugyanis ebben az esetben nem korlátozódik az elszámolható költségek 10 százalékára, hanem az – a beruházás megvalósításának helyétől és a vállalkozás méretétől függően – elérheti az elszámolható költségek 30-70 százalékát” – magyarázza Erdősy Zsóka, a Jalsovszky szakértője.