Kettős adóztatás veszélye fenyegeti a vállalatokat
Világszerte egyre kiszámíthatatlanabbá válnak a transzferárazási feltételek a globális adóreformok és az infláció miatt - derül ki az EY több mint 40 országban, köztük Magyarországon, 1000 nagyvállalati vezető körében készült felméréséből. A hazai cégeknek az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnésével és számos hazai jogszabályváltozás hatásával is számolniuk kell.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Leginkább a kettős adóztatástól tart a megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) a nemzetközi adózásban bevezetett reformok következtében. Az infláció a szakemberek 71 százaléka, a magasabb kamatok pedig a kutatásban résztvevők több mint fele (51 százalék) szerint hosszú távon befolyásolja majd a kapcsolt ügyletek árazást.
„A szemünk előtt zajlik a nemzetközi adórendszer reformja, ami a hazai vállalatok életében is drasztikus változásokat hoz. Az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnése és a globális minimum adó bevezetése mellett is számos új feladat hárul a cégekre, hiszen módosult a többek között a társasági adó és változtak a számviteli szabályok is" – mutatott rá Módos András az EY adópartnere.
Középpontban a globális adóreformok (Fotó: Depositphotos)
A legkockázatosabb adóterület továbbra is a transzferárazás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta kiemelt hangsúlyt fektet a transzferárazás ellenőrzésére. Ez várhatóan idén sem változik, hiszen új adatszolgáltatási kötelezettség terheli a nyilvántartás készítésére kötelezett vállalatcsoportokat. A vonatkozó jogszabály ráadásul kiköti azt is, hogy információt kell szolgáltatniuk a kapcsolt tranzakcióikról a társaságiadó-bevallásukban.
A területen tapasztalható technológiai hiányosságokat a válaszadók háromnegyede (75 százalék), a rossz minőségű adatokat a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) tartja komoly nehézségnek. Az IT-befektetésektől a vezetők háromnegyede (73 százalék) ugyanakkor jelentős javulást vár a kockázatkezelésben, a fejlesztésektől pedig tízből kilencen (88 százalék) kiadáscsökkentésre is számítanak.
