A kamat csökkentését azt tette szükségessé, hogy a forint árfolyama elérte a sáv szélét és a jegybanknak jelentős mértékben kellett devizát vásárolnia a sáv védelme érdekében. Az intervenció ténye azt mutatja, hogy alacsonyabb kamat mellett is a jelenlegi szint közelében stabilizálódhat az árfolyam. Az erős forint segíti a 2003. és 2004. évi inflációs célok elérését - ennyi az MNB 15-dikei közleménye. Amit 16-án délután újabb egy százalékpontos kamatcsökkentés követett. A kamarák és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek nyilatkozatai szerint ők nem erre vártak, hiszen a kamatcsökkentés most már önmagában nem elég az erős forint miatt megroggyant versenyképesség helyreállítására. Ráadásul az MNB engedem-nem engedem magatartása ismét behozott egy bizonytalansági tényezőt a magyar gazdasgába, amitől a vállalkozások az elmúlt években már elszokhattak.
László Csaba pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az adott helyzetben a kétszeres kamatcsökkentés sem jár inflációs veszéllyel.
A kétszeres kamatcsökkentés meglepően hatott a külföldi pénzügyi befektetőkre is, akik olyan hatalmas mennyiségű euróért vásároltak 16-án egyetlen nap alatt forintot, mint korábban soha, a jegybank elnöknek egy nappal korábban egy osztrák lapnak adott nyilatkozata alapján a forint további erősödésére számítva. A forint gyengülése azonban most nekik is komoly feladatot adott, hiszen ha visszaveszik drágábban az eurót, hatalmas veszteséget könyvelhetnek el a spekulatív traznakción, ha nem teszik, könnyen "bennragadhatnak". Ugyanakkor ilyen mennyiségben állampapír sem áll rendelkezésre, hogy arra költhetnék a forintot.
A fő kérdés persze nem ez, hanem a magyar gazdaság egészének a várható fejlődése az MNB és a kormány gazdaságpolitikája következtében.

(l. r.)

Lásd korábbi kapcsolódó írásainkat!

Mondjon-e le Járai?

Békesi László interjúk

Kamarai elemzés az árfolyampolitikáról

Független elemzés az árfolyampolitikáról

Szóljon hozzá Ön is!