A kormány azt ajánlotta a szakszervezeteknek, hogy 140 ezer forintos fizetéshatárig mindenki megkapná a 13. havi illetmény helyett járó pótlékot. Csizmár Gábor szerint ezzel a közszféra dolgozói a 13. havi illetményüknek csupán az egyharmadától esnének el. A szakszervezetek a mértékkel nem elégedettek, a pénz elosztásának módszerében azonban megegyeztünk - mondta Csizmár Gábor. A kompenzációs módszer a 13. havi nyugdíj átalakításához hasonló elven működne, azaz a kormány maximálná a közszféra 13. havi járandóságát.

A pótlék fix összege a mai számítások szerint 11 ezer 500 forint lenne, ezt minden hónapban megkapnák a közszférában dolgozók. Mivel a mértékben nincs egyetértés a kormány és a szakszervezetek között, ez egyelőre csupán a mostani állapot - fogalmazott az államtitkár.

A közszférában jövőre 13. havi bér nem lesz, de a kormány kompenzációs rendszer kialakítására tett javaslatot a tárgyalásokon, hogy dolgozóik többsége, elsősorban az alacsonyabb jövedelműek ne érezzék meg ezt a kiesést.

Összesen 112 milliárd a célra

A költségvetés fő számainak múlt keddi elfogadása a 13. havi járandóság pótlására igen, az intézményesített béremelésre viszont nem teremtett forrást - mondta az MTI kérdésére Csizmár Gábor.

A 112 milliárdos forrás legnagyobb részét, 70 milliárd forintot a Miniszterelnöki Hivatal fejezete tartalmazza, 22 milliárd áll rendelkezésre az önkormányzati tárca költségvetésében, a többit pedig a Honvédelmi Minisztérium és az egészségbiztosítás fejezete tartalmazza.

Csizmás Gábor szerint jó lenne a szakszervezetekkel megegyezni a költségvetés december 15-i zárószavazásig. Leszögezte: a mértéket illetően már nincs mozgástér, az a számítás folyik, hogy ez mire lesz elegendő, hány embert érintene a teljes kompenzáció, hol húzzák meg az összeghatárt. A kormány és a szakszervezetek jövő hétfőn egyeztetnek újból. Addig két szakmai egyeztetés is zajlik: egyrészt arról, miként monitorozzák közösen a közszféra 2009-es jövedelmi viszonyait, másrészt arról, hogy a közszféra foglalkoztatási biztonsága a jelenlegihez képest miként erősödhessen.

Intézményesen jövőre nem növekednek a bérek a közszférában, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne az érintetteknek keresetnövekedése - közölte az államtitkár. Kiemelte: az oktatásban a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó osztályfőnökök pótléka benne van a költségvetésben, ahogyan tartalmazza a közszférában dolgozók automatikus, a ledolgozott évek után járó bérnövekedését is.

Gyurcsány: a fizetés messze van a megérdemelttől

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is a közszféra bérhelyzetéről írt hétfői blogbejegyzésében. Úgy fogalmazott: ha egy politikus azt mondja a választóinak, most nem áll módjában javaslatot tenni béremelésre a közszférában, nem azért teszi, mert nem tudná, hogy a mostani jövedelmek elég messze vannak attól, amit megérdemelnének.

Azért teszi, mert belenéz az államkasszába, és látja, hogy a "brutális nemzetközi gazdasági válság körülményei között nem lesz az államnak annyi bevétele, hogy abból többet fizethessen" - fogalmazott a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy a versenyszférával szemben a közszféra továbbra is bizonyos védelmet nyújt a dolgozóknak. Ugyanakkor nem kifogásolható, hogy több jövedelmet szeretnének kapni, hiszen a szociális szakmában, az egészségügyben "átkozottul alacsonyak a bérek".

"Halljuk a hangját azoknak, akik tiltakoznak a béremelés és a 13. havi bér elmaradása miatt. Amit lehet, meg is fogunk tenni, különösen a legalacsonyabb jövedelműek védelme érdekében" - írta blogjában a miniszterelnök, anélkül, hogy további részleteket közölt volna erről.

Fidesz: felborulhat a szociális egyensúly

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján trükközésnek és bűvészkedésnek nevezte a kompenzáció ötletét. Mint mondta, ehelyett a kormánynak a törvényben, megállapodásban vállalt kötelezettségeit kell betartani.

Nem félmegoldásokat kell produkálni. A 13. havi jövedelem egy bonyolult rendszer egyik eleme, és azt meg kell adni a közszférában dolgozóknak - jelentette ki a Fidesz alelnöke, aki szerint "álhivatkozás", hogy a költségvetés nem biztosít fedezetet erre, mert a büdzsé arra biztosít fedezetet, amire a kormány akarja. "Ha megtalálják a felét, akkor nyilván megvan a másik fele is" - jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy nem a közszférában dolgozók idézték elő a válságot, éppen ezért nem rajtuk kell elverni a port. Arra is kitért, hogy felborulhat a szociális egyensúly, ha továbbra is reálbércsökkenéssel kell számolniuk a közszférában dolgozóknak. A fideszes politikus azt javasolta a kormánynak, hogy válassza a válságkezelés európai módját, és ne megszorításokban gondolkodjon, hanem keresletélénkítésben, beruházás-ösztönzésben és adócsökkentésben.