Készülhetnek: 65 ezer budapesti céget kötelez visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a Panasztörvény

Decembertől hatályba lép a Panasztörvényként is emlegetett jogszabály módosítása, amely a magyar vállalkozások jelentős körét kötelezi olyan csatornák kialakítására, amely lehetőséget ad a belső visszaélések, szabálytalanságok bejelentésére. Ennek biztosítása nemcsak adminisztratív terhet jelent az érintett vállalkozások számára, de komoly szakértelmet is feltételez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a bejelentési rendszer bevezetését és működtetését biztosító szolgáltatást kínál a vállalatok számára, amelyet a kamara partnereivel közös információs napon mutattak be az érdeklődőknek.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A bejelentő védelme mellett (amire a törvény leginkább fókuszál) a BKIK szolgáltatásának, rendszerének a célja, hogy az igénybe vevő cégek érdekei és vállalati kultúrájuk mentén cégre szabott megoldással segítse a vállalkozások jogi megfelelési törekvéseit. A BKIK szolgáltatása december 1-jétől vehető igénybe, a tagok számára díjmentesen, egyéb vállalkozásoknak pedig kedvezményesen.

Bár az új Panasztörvény alkalmazása a vállalatok számára bonyolultnak tűnik, az információs napon az is elhangzott, hogy végeredményben mindez az egységes jogalkotás és jogalkalmazás folyamatát szolgálja.

„Az új, idén elfogadott Panasztörvény célja az volt, hogy Magyarország megalkossa az Irányelvnek megfelelő törvényi kereteket, eközben fenntartsa a hatályos Panasztörvény hazai jogintézményeit, lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen, továbbá kizárólag a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményeket. A szabályozás egyértelmű kiindulópontja az, hogy a bejelentéseket egyszerűbb elintézni akkor, ha kevesebb a bürokratikus szabály és egyszerűbb a feltételrendszer: ennek megfelelően a törvény általánosan minden bejelentés intézését előírja, és segíti a foglalkoztatókat abban, hogy egyértelmű szabályok mentén, egységesen intézzék a bejelentéseket – mondta el a rendezvényen dr. Kupecki Nóra, a törvényt kidolgozó Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv rendelkezéseit az Országgyűlés a 2023. évi XXV. törvény elfogadásával ültette át a magyar jogba. Az új szabályozás lehetőséget teremt a foglalkoztatói visszaélések, szabálytalanságok, jogsérelmek bejelentésére. A vállalatok szempontjából a törvénynek való megfelelés, a szankciók elkerülése számos kötelezettséget ró a piaci szereplőkre. Így a cégeknek ki kell alakítaniuk a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatornákat; ki kell választaniuk azokat, akik érdemben foglalkoznak a panaszok fogadásával és kezelésével; biztosítaniuk kell a bejelentések kivizsgálását és a bejelentő anonimitását, és egy sor egyéb, a szabályozáshoz kapcsolódó részletnek is meg kell felelniük.

 

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo