Készülhetnek: 65 ezer budapesti céget kötelez visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a Panasztörvény

Decembertől hatályba lép a Panasztörvényként is emlegetett jogszabály módosítása, amely a magyar vállalkozások jelentős körét kötelezi olyan csatornák kialakítására, amely lehetőséget ad a belső visszaélések, szabálytalanságok bejelentésére. Ennek biztosítása nemcsak adminisztratív terhet jelent az érintett vállalkozások számára, de komoly szakértelmet is feltételez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a bejelentési rendszer bevezetését és működtetését biztosító szolgáltatást kínál a vállalatok számára, amelyet a kamara partnereivel közös információs napon mutattak be az érdeklődőknek.

A bejelentő védelme mellett (amire a törvény leginkább fókuszál) a BKIK szolgáltatásának, rendszerének a célja, hogy az igénybe vevő cégek érdekei és vállalati kultúrájuk mentén cégre szabott megoldással segítse a vállalkozások jogi megfelelési törekvéseit. A BKIK szolgáltatása december 1-jétől vehető igénybe, a tagok számára díjmentesen, egyéb vállalkozásoknak pedig kedvezményesen.

Bár az új Panasztörvény alkalmazása a vállalatok számára bonyolultnak tűnik, az információs napon az is elhangzott, hogy végeredményben mindez az egységes jogalkotás és jogalkalmazás folyamatát szolgálja.

„Az új, idén elfogadott Panasztörvény célja az volt, hogy Magyarország megalkossa az Irányelvnek megfelelő törvényi kereteket, eközben fenntartsa a hatályos Panasztörvény hazai jogintézményeit, lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen, továbbá kizárólag a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményeket. A szabályozás egyértelmű kiindulópontja az, hogy a bejelentéseket egyszerűbb elintézni akkor, ha kevesebb a bürokratikus szabály és egyszerűbb a feltételrendszer: ennek megfelelően a törvény általánosan minden bejelentés intézését előírja, és segíti a foglalkoztatókat abban, hogy egyértelmű szabályok mentén, egységesen intézzék a bejelentéseket – mondta el a rendezvényen dr. Kupecki Nóra, a törvényt kidolgozó Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv rendelkezéseit az Országgyűlés a 2023. évi XXV. törvény elfogadásával ültette át a magyar jogba. Az új szabályozás lehetőséget teremt a foglalkoztatói visszaélések, szabálytalanságok, jogsérelmek bejelentésére. A vállalatok szempontjából a törvénynek való megfelelés, a szankciók elkerülése számos kötelezettséget ró a piaci szereplőkre. Így a cégeknek ki kell alakítaniuk a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatornákat; ki kell választaniuk azokat, akik érdemben foglalkoznak a panaszok fogadásával és kezelésével; biztosítaniuk kell a bejelentések kivizsgálását és a bejelentő anonimitását, és egy sor egyéb, a szabályozáshoz kapcsolódó részletnek is meg kell felelniük.

 

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo