AU vállalatok 60 százaléka alapvetően optimistán látja a jövőjét az egységes piacon. Alá is támasztják optimizmusukat, miszerint feltételezéseik szerint erősebb lesz a verseny a hazai piacon az európai vállalatok miatt, továbbá könnyebben be lehet majd jutni az európai piacokra. Az is pozitív érv, hogy átlátszóbbá válik a hazai üzleti gyakorlat. S nem utolsó sorban a külföldi közvetlen befektetés (FDI) nagyobb beáramlásával mindenképp számolni lehet. A Eurochambers (Cape) nemrégiben végzett átfogó elemzése a csatlakozó országok cégeiről általánosságban azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az üzleti szféra jelentős mértékben támogatja az EU-ba való belépést. Tény, egyre inkább tudatában vannak a közösségi jogszabályok összetettségének, és egyre kritikusabban értékelik a saját „megfelelési szintjüket”. Ugyanakkor a vállalatok fele még mindig nem használja ki a rendelkezésükre álló információkat.

A vállalatok közösségi jogszabályokkal kapcsolatos tájékozottsági szintje még mindig nem felel meg az elvárásoknak. Csupán a 9,6 százaléka állítja azt, hogy teljes mértékben tájékozott, míg 9,6 százalékról 7,5 százalékra esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek azt állítják, hogy nincsen szükségük a közösségi jogszabályokról szóló információkra, ugyanis csak a helyi piacokon tevékenykednek. Mindazonáltal azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek efféle információkkal, 23,4 százalékról 27,9 százalékra növekedett.

A Eurochambers tanulmánya kitér rá, a kisvállalkozások és a főként a hazai piacon tevékenykedő vállalatok általában kevésbé felkészültek az Európai Unió egységes piacára: kevesebb információval rendelkeznek a közösségi jogszabályokról, a jogszabályoknak való „megfelelési szintjük” alacsonyabb, továbbá kevésbé előrehaladott a követelmények teljesítését célzó felkészülésük. Rövid távon ez nem jelen problémát, de hosszú távon érinteni fogja a versenyképességüket. Amikor a Cape megkérdezte a vállalatokat a csatlakozási tárgyalásokról, 58 százalékuk elégedettségét fejezte ki. A lobbizás jelentőségét felismerve a legtöbb vállalat szükségesnek érzi azt, hogy képviseljék az érdekeit Brüsszelben. A legtöbb válaszadó változatlanul támogatja a kamarai EU-képviseleti iroda felállítását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a hazai sajtó rendelkezésére bocsátotta a Eurochambers tanulmányát, különös tekintettel arra, hogy több tapasztalati tény kedvezőtlenebb nálunk, mint a többi csatlakozó ország esetében. Parragh László, az MKIK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi vállalatok optimisták az üzleti kilátásaik tekintetében, de kevésbé pozitívan látják a helyzetet, mint a többi ország: A Cape-felmérésből is kitetszik, a válaszadók 53 százaléka optimista vagy nagyon optimista, míg növekvő arányban, 27 százalékban pesszimisták vagy nagyon pesszimisták a vállalatok. A csatlakozás várt kihatásait meglehetősen kiegyensúlyozottan látják a vállalatok. Igencsak erős a képzett munkaerő valószínűsített hiánya miatti aggodalmuk, és többen tartanak a munkanélküliségtől is. A válaszadók 13 százaléka számít jelentős nehézségekre a pénzügyi, kereskedelmi területeken. A vállalatok körülbelül egyharmada semmilyen problémával nem számol a legtöbb területen. A megkérdezett cégek 31 százaléka nem szándékozik megváltoztatni a stratégiáját, míg másik 31 százalékuk úgy gondolja, hogy képes lesz a szükséges átalakításokat saját eszközei segítségével megvalósítani. Kiderült, 18 százalékuk keres stratégiai partnert.