A helyi adó mértéke akkor is elriasztó, ha érthető az önkormányzatok szándéka e forrással. S nem pusztán az a baj, hogy a befektetők soknak tartják e költségeket, hanem az is, hogy ezáltal lesznek aránytalanul vonzóbbak a környező országok. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arra vállalkozott kedden, hogy elemezze: a magyar gazdaság tőkevonzó képessége romlásának okait. Információi szerint az 1996 és 1999 közötti befektetési boom után fokozatosan romlott Magyarország pozíciója, most már 127 dollár/fő a nálunk kimutatott külföldi működőtőke invesztíció. Csehországban ugyanekkor 880 dollár/fő, Szlovákiában 706 dollár, Szlovéniában 936 dollár/fő a befektetett tőke. Nem csupán arról van szó a térség többi államában, hogy ott mostanában folyik a privatizáció, ugyanis a zöldmezős beruházások aránya is jocskán meghaladja a magyarországit.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az ellenintézkedéseket kéri számon a kormányzattól, mivel változatlanul nem javul a versenyképesség, s kedvezőtlen a fizetési mérleg egyensúlyának alakulása is. Az a példa, hogy Ausztria a csatlakozását követően legalább egymilliárd dollárnyi külföldi működőtőke befektetési többletet mutathatott ki, nem teljesen analóg hazánk helyzetére. Azzal ugyan lehet számolni, hogy többet invesztálnak majd a csatlakozásunk után, de a térség többi országa el fogja szívni a befektetéseket. A kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a tőkét jobban vonzani képes pályázatokra van szüksége pozícióink javításához, de mindenekelőtt arra, hogy a kormányzat ne alkalmazza a költségvetésre az úgynevezett fűnyíró elvet. A teljesítményjavító intézkedésektől vétek lenne visszalépni, s veszélyes az is, ha az elosztási rendszerek reformja ismét elodázódik. Parragh László azzal támasztotta alá az érveket, hogy csak a fejlett gazdaság tud tőkét vonzani.

E képességet – a kamara álláspontja szerint – javítja, ha a befektetéseket elsősorban a beruházásokhoz adott támogatással, s nem a jövőbeni adók mérséklésével, elengedésével ösztönzi az ország, mivel a befektető számára az a kedvező, hogy hosszabb távra kalkulálhat. Ehhez jól adaptálható európai uniós módszerek állnak rendelkezésre. A Smart Hungary program alkalmas arra, hogy bővüljenek a befektetések. De a maximalizmusnak nincs helye, hiszen nem várható el, hogy kutató, illetve regionális központokkal úgymond elárasszák az országot. Kamarai indítvány az is, hogy a települési önkormányzatok számára pályázati forrásokat kellene teremteni a betelepedő beszállítók bérleti és egyéb szolgáltatási díjainak támogatásához. A magas bér- és adóterhekből adódó hátrányok mérséklésére megfontolandó olyan megoldások alkalmazása, amelyek keretében az elmaradott térségekben megvalósuló hosszú távú feldolgozóipari befektetéseknél a bérterhek – például az egészségügyi hozzájárulás – egy részét átvállalja a költségvetés.

Az MKIK helyénvalónak tartja, hogy a kormányzat befektetés-ösztönző tevékenysége jobbítása érdekében igénybe vegye a gazdasági önkormányzatok országos hálózatát. Ezzel kiegészíthető lenne az ITDH nemzetközi hátterű tevékenysége, azaz hatékonyabban találnának befektetésre alkalmas feltételeket a külföldi cégek. (g. l.)