Jelentősen módosultak 2003. január elsejétől az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályok. Korábban igen elterjedt a cégek körében a jutalmazás ezen formája, mert hasonló összegű pénzbeni jövedelemmel összehasonlítva jóval több maradt nettóban a magánszemélynél. A paradicsomi állapotnak a január elsején bevezetett új szabályok vetettek véget. Az új előírások szerint már nem minősül természetbeni juttatásnak a foglalkoztató által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott értékpapír. Így januártól a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerződés körülményei figyelembevételével kell megállapítani és ennek megfelelően kell az adókötelezettséget is teljesíteni.

Ha a szerzésre a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók, akkor a társadalombiztosítási jogviszonyban is a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó járulék megállapítási, bevallási és megfizetési szabályok érvényesülnek.

A foglalkoztatót ezen jövedelem után tb-járulék fizetési kötelezettség terheli és meg kell állapítania, le kell vonnia a magánszemélytől az egyéni járulékokat is. A Pénzügyminisztérium illetékes főosztályának iránymutatása szerint a biztosítottat terhelő egyéni járulék levonásánál a Tbj. 50.§-ából kell kiindulni, amely a foglalkoztató kötelezettségévé teszi a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján a járulékok megállapítását, levonását és megfizetését. A PM szakértői szerint ezen rendelkezésből egyértelmű, hogy nemcsak a pénzbeni kifizetések, hanem más jogcímen adott, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülő juttatás után is meg kell állapítani az egyéni járulékokat.

Az Szja-törvény idén hatályba lépett új (49.§.b) ) szakasza rendelkezik arról, ha a munkáltató, vagy a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőleg megállapítási szabályokat alkalmazó kifizető nem pénzben juttat összevont adóalapba tartozó jövedelmet a magánszemélynek. Ekkor a kifizetőnek erre a jövedelemre is az előbbi szabályokat kell alkalmazni, még pedig oly módon, hogy a nem pénzbeni jövedelem adóelőlegét a magánszemélynek az adóévben a tőle esedékes pénzbevételei adóelőlegéhez hozzáadva, de legfeljebb az esedékes bevétel 50 százalékáig terjedően kell levonnia mindaddig, ameddig az adóévben lehetséges.

A PM szakértői szerint mivel sem az Szja-törvény, sem a Tbj. nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy adóelőleg vagy járulék csak adott jövedelemtípusból vonható le, ezért nincs akadálya az egyéni járulékok levonásának akkor, ha a magánszemély az év folyamán nem csak értékpapírt, hanem pénzbeni juttatást is kap.

A levonásra a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései adnak lehetőséget. Az Mt. 161.§ (1) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj ezen feltételnek megfelel. A munkáltató a munkavállaló jogviszonyával összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló utólagos igényét az Mt. 162. §-a alapján írásbeli felszólítással érvényesítheti.