Valamivel olcsóbban lehet üres telekre építkezni a külsőbb kerületekben, ahol egyébként is sokkal több a családi házas övezet, ide tartozik például a XVII., XVIII., XXI. kerület. Egy 600-800 négyzetméteres építési telek ezekben az olcsóbb kerületekben 30-50 millió forint között van.

A budapesti agglomerációt is magába foglaló Pest vármegyében átlagosan 38 ezer forint egy négyzetméter, de itt is igaz az, hogy az észak-nyugati agglomeráció településein mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak, mint keleten vagy délen.

Vidéken jobban járnak az építkezők

A fővároshoz képest vidéken jóval olcsóbban lehet olyan üres építési telekhez jutni, amire az Otthon Start kedvezményes hitelével építkezhetünk.  A vármegyeszékhelyek közül ahogy a lakásárak, úgy a telekárak terén is Debrecen a legdrágább, ott 75 ezer forintba kerül egy négyzetméternyi építési telek, míg a 40-60 ezres kategóriába befért még Kecskemét, Szeged, Veszprém és Győr.

Az ország olcsóbb részein pedig többnyire 10-20 millió forinttal kell számolnia annak, aki egy közepes méretű városban szeretne családi ház építésére alkalmas telket venni.

“Telekvásárlás előtt az elhelyezkedésen túl érdemes a helyi építési szabályzatot is megvizsgálni, vagyis azt, hogy egy adott településen vagy területen milyen szabályok szerint lehet építkezni. Az olyan övezeti előírások, mint a telek beépíthetőségének mértéke, a legnagyobb építménymagasság vagy a szintterületi mutató határozza ugyanis meg, hogy az általunk elképzelt ingatlan megvalósítható-e a telken. Emellett fontos a telek beépítési módját is megnézni, ami szintén befolyásolja, hogy például az úttól és a szomszédos épületektől milyen távolságra és milyen formában lehet felépíteni az ingatlant” – hívta fel a figyelmet Futó Péter, hozzátéve, hogy a beépíthetőséget befolyásolhatja a közművek telken belüli elhelyezkedése, de akár az is, ha a telekre szolgalmi jog van bejegyezve legyen az akár egy úthasználati jog, vagy egy közműszolgáltatásokhoz kapcsolódó vezetékjog.