A piaci felfordulás az elemzők szerint érintetlenül hagyja az alapvető trendeket. Az infláció egy évnyi stagnálás után jövőre visszatérhet a csökkenő trendhez, és az elemzők többsége szerint nem állit akadályt az euro 2007-es vagy 2008-as magyarországi bevezetése elé.
A januári felmérésben első alkalommal adtak előrejelzéseket az elemzők 2004-re, az Európai Unióba való valószinű csatlakozás évére.

Célkeresztben a konvergencia-befektetők

A forintot a spekulációs vételi poziciók felszámolása az euro elleni 250-es szintre gyengitette. Az elemzők szerint a következő hetekben a jegybank a múlt heti intervenciók során vásárolt euro újraeladásával támogatja a magyar fizetőeszközt, és a forint a konszenzus szerint február végéig 243.50 környékére erősödik vissza.
A forró pénzek távozása után azonban a banknak már nem lesz lehetősége euroeladásra, és az elemzők többségének véleménye szerint az MNB előbb-utóbb kamatemelésre kényszerül. Az eurozónához való közeledésre számitó konvergencia-befektetőket ugyanis egy idegesebbé vált nemzetközi hangulatban és a széles magyar költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány ellenére is meg kell tartania, és a jegybankelnök nyilatkozatai szerint az inflációs célok eléréshez is egy sávszél közeli forintárfolyamra van szüksége a banknak.
A UBS Warburg napi regionális jelentése szerint mindehhez akár 4-5 %-os előretekintő reálkamatra, azaz 2-3 százalékpontnyi kamatemelésre is szükség lehet, az elemzők többsége azonban ennél finomabb hangolást is elegendőnek tart.

Már februárban jöhet a kamatemelés

A felmérés során 11-ből nyolc elemző jelezte, hogy az MNB következő lépése előreláthatólag kamatemelés lesz. A február végi kéthetes MNB betéti kamatszintre adott 14 előrejelzés fele már 50 vagy 100 bázispontos emelést valószinűsit.
Az elemzők továbbra is úgy gondolják, hogy a forint lassú erősödése folytatódik a következő két évben. Az év végére 238.74 körüli, a jövő év végére pedig 233.29 körüli euro elleni árfolyamot vetit elő a konszenzus, bár az árfolyamelőrejelzések továbbra is széles sávban szóródnak, jelentős bizonytalanságot mutatva.
A 2004-es előrejelzések arról tanuskodnak, hogy az elemzők fele az ERM-2 európai árfolyamrendszerbe való valószinű 2004-es belépéskor az árfolyamsáv felértékelésére számit: 13-ból hatan már a jelenlegi sáv szélénél is erősebb árfolyamot jósoltak a jövő év végére. Azok a várakozások azonban, amelyek szerint már idén számitani lehet a forintsáv elmozditására, a jegybank és a kormány beavatkozása után jelentősen megfogyatkoztak - bár nem tűntek el.

A kötvények már nem zuhannak

Az elemzők szerint az állampapirpiacon további volatilis hozammozgások várhatók, részben a befektetői kockázattűrő képesség általános gyengülése miatt az emelkedő piacokon, és mindez gyenge jegyzéseket eredményezhet a magyar állampapir-aukciókon. Az elmúlt napok meredek hozamemelkedései után a következő hetekben a konszenzus szerint konszolidálódik a hozamgörbe közepe, stabil marad a 10-éves állampapir, a 12-hónapos kincstárjegy hozama viszont jelentősen emelkedhet, és igy lassan visszaáll a hozamgörbe megszokott alakja.
A hároméves és a tizéves kötvény hozama február végén a konszenzusok szerint a jelenlegi szinten lesz, 6.73, illetve 6.32 %-on, a 12 hónapos kincstárjegyé viszont 6.22 %-ról 6.76 %-ra emelkedhet. Az alacsonyabb eurokamatokkal való konvergencia azonban az elemzők szerint a következő két évben lassan folytatódik, és 2003, illetve 2004 végére 6.47, majd 5.73 %-ra viszi le a hároméves kötvény hozamát és 6.11, majd 5.56 %-ra a tizévesét.

Euro 2007-ben, vagy 2008-ban

A januári felmérés talán legérdekesebb újdonságát a 2004-es inflációs konszenzus hozta. Az elemzők most adtak először előrejelzést a 2004-es adatokra, köztük az inflációra.
A 2004 decemberére kialakult konszenzus 4.07 %, ami belül van a jegybank 2.5-4.5 %-os célsávján. Az infláció tehát az elemzői várakozások szerint a tervezett leszálló pályán marad, annak ellenére, hogy 2003 decemberére a konszenzus 18 bázisponttal 5.01 %-ra emelkedett, tehát jelentősen a 4.5 %-os jegybanki cél fölé.
Ez azt is jelenti, hogy a 4.8 %-os tavaly decemberi adathoz képest idén nem csökkenne az infláció, jövőre azonban igen, tehát a gazdaság a kijelölt pályán maradhat a 2007 körüli eurozóna csatlakozás felé.
Ezt erősitik meg a csatlakozás várható időpontjára adott jóslatok is. Januártól a Reuters felmérések havonta követik majd ezeknek a várakozásoknak az alakulását.
A januári pollban az elemzők fele jelezte, hogy realisztikusnak tartja az euro 2007-es bevezetését, bár az előrejelzések kiigazitott átlaga, 2007.58 inkább a 2008-as dátum felé “hajlik”.
Az előrejelzések szerint a költségvetési hiány euro-konvergenciája is előrehalad, bár a tervezettnél lassabb mértékben. A konszenzus 2003-ra 965 milliárd forint, azaz a kormány bruttó hazai össztermék-becslései alapján a GDP 5.2 %-a, és a deficit a várakozások szerint 2004-ben 818-ra csökken tovább.
A folyó fizetési mérleg hiánya azonban a konszenzusok szerint tovább nyilik, a 2002-re becsült 3.57 milliárd euróról 2003-ban 3.78 milliárd, 2004-ben pedig 3.95 milliárd euróra. A GDP növekedési üteme lassú ütemben gyorsulhat: a 2002-es 3.3 %-ról 2003-ban 3.7, 2004-ben pedig 4.25 %-ra az átlagelőrejelzések szerint.