Az átlagtól leginkább jövedelem szempontjából térnek el az újságolvasási szokások. Amíg ugyanis a lakosság legmagasabb jövedelemmel rendelkező egytizedébe tartozók átlagosan 6 újságot olvasnak. A magasabb vagyoni csoportba tartozók a lapok széles körét olvassák. Az általuk böngészett lapok között éppúgy megtalálhatók a napilapok, a gazdasági lapok, lakberendezési lapok, mint a manapság divatos férfi és női életmódlapok.

Ezzel szemben a legalacsonyabb jövedelmű egytizednél ez a mutató már nem éri el az 1 lapos átlagot. E számnak az értékelése különösen szomorú képet mutat annak függvényében, hogyha tudjuk, hogy aki egy televízió újságot, vagy az egyre terjedő ingyenes lapok valamelyikét a kezébe veszi, máris újságolvasónak vallhatja magát.

A GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos közös kutatásain alapuló Nemzeti Médiaanalízis szerint az újságok fogyasztásában figyelemre méltó különbségek tapasztalhatók iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint is. A legutóbbi, 2002 második félévi adatok szerint diplomások majdnem hat különböző lapot forgatnak rendszeresen, míg az általános iskolát vagy kevesebbet végzettekre csak 1,6 cím jut.

Ha a településtípusokat nézzük, akkor leginkább felülreprezentáltak a budapestiek, akik átlagosan 5,0 újságot olvasnak rendszeresen. A kis falvakban élőkre viszont csak 2,9 lap jut.

Nemek tekintetében kicsi a különbség. A nők átlagosan 3,5 lapot olvasnak, a férfiak pedig 3,3-at.

Az adatokat a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 15 000 fős mintán, személyes megkérdezéssel tárják fel. A vizsgálat során összesen több mint 160 nyomtatott sajtótermék olvasottságát vizsgálják. Egy adott lapot olvasóknak azok a megkérdezettek számítanak, akik egy-egy lapot a megjelenési perióduson belül, azaz például egy havi magazint a kérdezést megelőző egy hónapon belül olvastak.