Mindössze 0,2 százalék növekedési eltérést mutat a GKI Gazdaságkutató Rt., illetve az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzése a 2003-as esztendőre. Hasonló a különbség az egyik legkedvezőtlenebb tartalmú makrogazdasági mutató, a folyó fizetési mérleg esetében is: a rosszabb adatot az Ecostat értékelése tartalmaz.

A szeptemberi gazdaságelemzői előrejelzésekben egyaránt az a közös, hogy rendre korrigálni voltak kénytelenek a szakértők a korábban készült idei konjunktúra indexeket, a növekedési adatokat például rendre kisebb értékekkel jelölték. Így tett a most közölt előrejelzésével a GKI Gazdaságkutató Rt., ez a cég az Erste Bank együttműködésével készítette el értékelését. Megállapításaik szerint a második félévben a növekedés kissé gyorsul, de éves átlagban is csak megközelíti a tavalyit. A gazdaság tőkevonzó-képessége javul, az infláció viszont enyhén emelkedik. A reálkeresetek idén 10 százalék körüli mértékben növekednek.



Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad, az első hét hónapban az export 7,4 százalékkal, a belföldi értékesítés viszont még fél százalékkal sem nőtt. Az új megrendelések növekedése ugyan júliusban az előző két hónap gyors emelkedése után lassult, de így is csaknem 8 százalékkal nagyobbak a tavaly júliusinál. Az iparban foglalkoztatottak száma hét hónap alatt 2,3 százalékkal csökkent. A tavalyi nagy visszaesés után bővülni kezdtek a feldolgozóipari beruházások, különösen a gép-beruházások. Az építőipar termelése többhónapos csökkenés után már harmadik hónapja nő, de szintje az első hét hónapban így is jóval elmarad a tavalyitól. Ennek oka főleg az állami intézmények forráshiánya.



A külkereskedelmi statisztikában érdekes módon továbbra is kevéssé tükröződik az ipari kivitel gyors növekedése. Az első félévben az export volumene 3, az importé 8 százalékkal bővült. Az export és az import közötti olló júliusban szűkült, a behozatal növekedési üteme a II. negyedévben 9, júliusban csak 5 százalékponttal haladta meg a kivitelét. A behozatal – s ennek következtében a külkereskedelmi hiány – emelkedését a fogyasztási és a beruházási célú, illetve az energiahordozó-import növekedése magyarázza. A folyó fizetési mérleg romlása folytatódik, a kereskedelmi deficit nagyobb, az idegenforgalmi aktívum kisebb a tavalyinál. Júliusban viszont hosszú szünet után végre jelentős, 400 millió eurós működőtőke-beáramlásra került sor. E kedvező tendencia várhatóan folytatódik, a nettó külföldi adósság azonban így is nő.



A foglalkoztatottak száma a költségvetési szektorban hét hónap alatt mintegy 3,6 százalékkal emelkedett, a legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál viszont kissé csökkent. Ugyanezen időszak alatt a költségvetési szektorban mintegy 20, a versenyszektorban 5 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Az év egészében összesen mintegy 10 százalékos reál-bérnövekedés várható.



Az infláció a következő hónapokban gyorsul, de éves átlagban kisebb lesz a tavalyinál, s – a tervezett adóváltozások ismeretében - a jövő évinél is. Az államháztartási hiány gyarapodása lassul, az éves deficit így is legalább a GDP 5,3 százaléka körül valószínű.

(g. l.)