Kép: SXC

2011-ben még 560 ezer működő társas vállalkozással kellett számolni hazánkban. 2014. október elején még valamivel több, mint 539 ezer vállalkozást regisztráltak, ma azonban ez a szám már alig haladja meg az 530 ezret és a trendek alapján fogyásuk nem állt meg.

A legtöbb cég a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (azaz a tanácsadás, kommunikációs és mérnöki területek), a kiskereskedelem, az építőipar és a nagykereskedelem területén működik. Ezekkel a tevékenységekkel foglalkozik a magyar vállalatok közel 45 százaléka.

A magyar gazdaságban 2011-ig nőtt az újonnan alapított vállalkozások száma, ezután azonban évről évre egyre kevesebb cég alakult. Az új cégek száma az elmúlt időszakban is jelentősen csökkent, ugyanis a 2014 harmadik negyedévében alakult új cégek számát összevetve az idei harmadik negyedévben alakult társas vállalkozások számával, azt tapasztalhatjuk, hogy több mint 15 %-kal kevesebb cég kezdte meg működését. Míg az idén az elmúlt három hónapban 5700 vállalkozás jött létre, a tavalyi év azonos időszakában ennél hozzávetőlegesen 1000-rel több. Jól látható, hogy a vállalkozási kedv csökken, illetve amennyiben mégsem az alkalmazotti lét mellett döntenek az emberek, akkor sem a társas vállalkozási formát preferálják.

Nem szabad várni a behajtással

2015 harmadik negyedévében havonta közel fele annyi céget alapítottak, mint amit megszüntettek. Nem meglepő, hogy a legaktívabb a cégbíróság a nyári időszak után volt, szeptemberben ugyanis majdnem 5000 vállalkozás húzta le a rolót, viszont egyik hónapban sem alakul 2000 új cégnél több, derül ki a Bisnode elemzéséből. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere a csökkenő cégszámot nem tekinti problémának, amennyiben az egy kisebb, de stabilabb cégszerkezettel párosul. Szerencsére az aktuális számok ezt támasztják alá: az utóbbi időben csökkent a felszámolások száma és a kényszertörlések száma is. (Igaz, év végére várhatóan újra emelkedni fog ez a szám.) „Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy naponta átlagosan 125 vállalkozás szűnik meg. Amennyiben ilyenkor tartozásokat hagy maga után a cég, a felszámolási eljárás megindulása után már késő megtenni a szükséges lépéseket. Az üzleti partnerek fizetőképességét folyamatosan nyomon kell követni, és amennyiben egy megrendelő kockázatossá válik, azonnal lépni kell, és akár a számla lejárta előtt már el kell kezdeni a behajtást” – tette hozzá Keleti József.

A cégek számához viszonyítva arányaiban a legtöbb új vállalkozás az élelmiszergyártás, a gépjármű-kereskedelem és a vegyipar területén jön létre. Cégalapítás terén 2015 harmadik negyedévében a legkisebb aktivitás a gumitermék gyártása, a nemfém ásványi termék gyártása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén volt megfigyelhető. A csökkenő cégszám mellett maradt még néhány iparág, ahol a trendek ellenére nőni tudott a vállalkozások száma. Megyei bontásban azonban az elmúlt 12 hónapban már egy közigazgatási egységben sem történt cégszám-növekedés. Ezen iparágak az élelmiszergyártás és a mezőgazdaság, a növekedés mértéke azonban itt sem haladta meg a 1 %-ot. Arányaiban leginkább a textiliparban, a bányászatban és papíriparban csökkent a működő vállalkozások száma, mely csökkenés 2014. október 1-ről 2015. október 1-re a 3 %-ot is meghaladta.

Tolnában, Baranyában alakul a legkevesebb cég

A megyénkénti adatokat megvizsgálva megfigyelhetjük, hogy ugyan mindenhol legfeljebb 3-4%-kal csökkent a működő társas vállalkozások száma, a működő cégek mennyiségétől függően az egyes területeken 60, míg máshol több ezer cég bezárását jelenti. Kevesebb, mint 1 százalékkal csökkent a cégek száma Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. Három százalék feletti csökkenéssel Komárom-Esztergom, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kellett számolni.

Ha a megyénkénti negyedéves cégalapítási indexeket (új cégek száma / működő cégek száma) vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a legmagasabb vállalkozói kedv inkább Budapestre és a keleti országrészre jellemző. A fővárosban és Nógrád megyében alakultak ebben a negyedévben a legnagyobb arányban vállalkozások, de Csongrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is aktív volt a cégalapítás. A legkevésbé vállalkozó szelleműeknek 2015 harmadik negyedévében a Tolna, Baranya és a Veszprém megyeiek bizonyultak.

Egyre kisebb a magyar cégvilág, ma már közel kétszer annyi cég szűnik meg naponta, mint amennyi alakul. Az egy-két éve még dübörgő mezőgazdaság az a terület, ahol minimálisan ugyan, de nőtt a cégek száma, azonban a közelmúltban ezen szektor teljesítménye sem volt annyira jó, mint korábban, ezért várható, hogy előbb utóbb itt is csökken a cégek száma. A cégtörlések száma ráadásul pont szeptemberben döntött rekordot 2015-ben, mivel ebben a hónapban a törölt cégek száma majdnem elérte az 5000-et, amire idén még nem volt példa. A cégek számának csökkenése várhatóan tovább fog folytatódni és a jelenlegi trendekből arra következtethetünk, hogy a csökkenés mértéke még nagyobb ütemű lesz.