A külkereskedelemben hosszabb ideje részt vevő vállalkozások számára a szerződéskötés nem okoz nehézséget, az e téren tapasztalattal még nem rendelkezők számára azonban számos veszélyt rejt magában. Ezért az alábbiakban néhány lényeges szempontra szeretnénk a figyelmet ráirányítani.

A szerződés nyelve

A hatályos jogszabályok nem tiltják, hogy a külföldi fél Magyarországon saját nyelvén (vagy más világnyelven) kössön szerződést. E feltételt azonban csak akkor célszerű elfogadni, ha a magyar fél a szerződés nyelvét ismeri, vagy tolmács közreműködésével meggyőződött a szerződés való tartalmáról.

Itt kell utalni arra is, hogy a külföldön is bevett un. blankettaszerződések néha eldugva, túl apró betűvel tartalmazzák a szerződésre vonatkozó lényeges rendelkezéseket.

Az irányadó jog

A felek - szerződéses szabadságának elvéből adódóan - maguk választhatják meg a szerződés elbírálására irányadó jogot. A szerződés erre vonatkozó rendelkezésének hiányában a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. tartalmaz szabályozást.

A hivatkozott jogszabály alapján - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésekre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában , pl.:

ˇ adásvételi szerződésnél az eladónak,

ˇ bérleti szerződésnél a bérbeadónak,

ˇ megbízási szerződésnél a megbízottnak,

ˇ fuvarozási szerződésnél a fuvarozónak

lakóhelye, szokásos tartózkodási hely, székhelye, illetve telephelye van.

Vállalkozási szerződésnél annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a szerződés értelmében a vállalkozási tevékenységet ki kell fejteni, illetve a szerződésben meghatározott eredményt létre kell hozni.

Teljesítőképesség

A már létrejött szerződés akkor tölti be hivatását, ha mindkét fél teljesíti az abban foglaltakat. Még a felek között hosszabb ideje fennálló szerződéses kapcsolatban is előfordul, hogy a korábban - rendesen fizető - partner utóbb fizetésképtelenné válik, vagy fizetési kedve hagy alább. Fokozott kockázattal jár egy ismeretlen partnerrel történő szerződéskötés. A veszély csökkentésére szolgálnak a különböző szerződést biztosító mellékkötelezettségek (kötbér, bánatpénz, bankgarancia stb.), de fontos szerepe van a kellő céginformációnak is. A legálisan működő vállalkozásokról információt tudnak adni a külföldi kamarák is, tekintettel arra, hogy az EU illetve további európai országok többségében jelenleg is kötelező a kamarai tagság. Nagy értékre megkötött szerződés esetén célszerű céginformációs szolgáltatást nyújtó szervezetek közreműködését is kérni.

Joghatóság

Általános szabályként magyar bíróság jár el azokban az ügyekben, ahol az alperes lakóhelye, székhely belföldön van. A szerződéssel összefüggő jogviták esetében magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fióktelephellyel, vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita ezek tevékenységével kapcsolatos. Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben pedig akkor járhat el magyar bíróság, ha a jogvita e személy belföldi tevékenységével kapcsolatos.

A joghatóság témakörében végezetül ismételten célszerűnek tartjuk a vállalkozások figyelmét felhívni a választott bíráskodás lehetőségére. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság nemzetközi ügyekben is eljár.
Dr. Barbarics Tamás