A magyar növekedés a tavalyival azonos, 3,3% körüli lesz, ami kisebb a korább évekénél, de magasabb az eurózóna 1% körüli üteménél.

Májusban az ipari termelés az előző hónapokénál valamivel lassabban nőtt, ami főleg a belföldi értékesítés csökkenésének következménye. Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad, az első öt hónapban az export 8,3%-kal, a belföldi értékesítés 0,5%-kal nőtt. A kivitelen belül a vámszabad területek – amelyek az export nagyobb hányadát adják – csaknem negyedével növelték teljesítményüket. Különösen kimagaslóan emelkedett a gépek- és szállítóeszközök (különösen a mobiltelefonok) exportja, a megszűnt videojáték-gyártás miatt zuhant viszont a feldolgozott termékeké. Ugyanakkor érdekes módon a külkereskedelmi statisztikában még nem tükröződött az ipari kivitel gyors emelkedése.

Az építőipar termelése többhónapos visszaesés után májusban 5,5%-kal nőtt, de szintje az első öt hónapban így is jóval elmarad a tavalyitól. Ennek főleg az állami (és önkormányzati) intézmények forráshiánya, az üzleti beruházások lassú élénkülése az oka.

A folyó fizetési mérleg hiánya magas, de a romlás nem nagyobb a GKI Rt. által korábban jelzettnél. Modernizációs és finanszírozási szempontból is kedvezőtlen, hogy a beáramló külföldi tőke mennyisége minimális, sőt kisebb a kiáramlónál. A II. félévben azonban ebben a privatizációs folyamat újraindulása, az elmúlt hónapban bejelentett befektetési döntések megvalósulása és az EU-csatlakozás előtti érdeklődés hatására javulás várható. A nettó külföldi adósság így is nő, ennek kamatterhe azonban jelenleg alacsony.

Az infláció a következő hónapokban az energia-áremelés, az aszályos időjárás, a forint gyengülése és az alacsony tavalyi havi indexek miatt gyorsul, éves átlagban azonban kisebb lesz a tavalyinál. Az olaj világpiaci árának lényeges csökkenése valószínű. Az államháztartási hiány havonkénti gyarapodása lassul, az éves deficit a GDP 5%-a körül várható. A pénzpiacon a helyzet lassú stabilizálódása remélhető.