Az előző években a teljesítményektől elszakadt reálkereset-növekedés az idén a minimálisra lassult. A külső és belső egyensúly egyes elemei romlottak, de itt látszanak a későbbi javulás tényezői. A gazdaságpolitika számos, hitelességét javító lépést tett. Mindez tükröződött a forint erősödésében, a BUX látványos emelkedésében, a külföldi befektetések növekedésében. A kamatok ugyan mérséklődtek, de még rendkívül magasak, miközben a lakosság nettó megtakarítása alig nő. Hiányoznak a megalapozott reformprogramok, az ezekhez szükséges szakmai vitákat pedig rendkívül megnehezíti, hogy a továbbra is kiélezett belpolitikai környezetben minden gazdasági kérdés túlpolitizálódik.

A világgazdasági körülmények három év után összességében javulóak, de vannak nem várt romló tendenciák és fontos kockázati tényezők is. Ez utóbbiak részben politikaiak. Az iraki és általában a közel-keleti helyzet, a terrorizmus elleni harc, sőt a közelgő amerikai választások növelik a bizonytalanságot, ami negatívan hat a gazdasági folyamatokra, mindenekelőtt és közvetlenül az olaj világpiaci árára. A gazdasági növekedés üteme idén az eurózónában 1,5-2%-ra, de Németországban csak alig 1% fölé gyorsul. A kőolaj ára nagyon magas. A GKI Rt. arra számít, hogy a II. félévben árcsökkenés lesz, de éves átlagban így is a tavalyinál – és a korábbi prognózisoknál – jóval magasabb, 31 dollár/hordó olajár várható. Emelkednek a nyersanyagárak is. Éves átlagban a dollár gyengébb lesz a tavalyinál (1,13 után 1,2), ez azonban az év eleji helyzethez képest erősödést jelent. Mindez a forintban mért világpiaci (és ezzel magyar) energiaárak korábban gondoltnál magasabb szintjét vetíti előre, ami rontja a cserearányokat.

Magyarország EU-tagsága fokozza a bizalmat és az érdeklődést a magyar gazdaság iránt. A hazai üzleti szféra konjunkturális várakozásai 2003 közepe óta – a szokásosnál erősebb hullámzással – trendjében javulóak. A lakosság fogyasztói várakozásai 2003 augusztusa óta lényegében stagnálnak.

A magyar gazdaság növekedése – az európai trendnek megfelelően – 2003 közepe óta élénkül. A tények azt mutatják, hogy a magyar gazdaság képes kihasználni az európai konjunktúra mégoly szerény élénkülését is, amiben lényeges szerepet játszik a multinacionális cégek termelésének fokozódó áttelepítése. Bár az elmúlt években jövedeleminjekcióval felpumpált lakossági fogyasztás- és beruházás-növekedés idén számottevően lelassul, a kereslet szempontjából ennek helyébe tud lépni az export és az üzleti, illetve infrastrukturális állami beruházás. A GKI Rt. 2004. évi 3,7%-os növekedési előrejelzése mindössze 0,1 százalékponttal múlja felül a 2004 IV. negyedévit.

Az ipari termelés a tavalyi 6,4%-kal szemben idén kb. 10%-kal nő, ezen belül a kivitel dinamikája legalább 15%-os lesz. Ezt néhány multinacionális cég magyarországi termelésének látványos emelése alapozza meg. Terjedőben van a közép-kelet-európai országok közötti kölcsönös beszállítás is. Az év során a hazai beszállítások némi erősödésére számítunk, azonban a belföldi értékesítés így is csak 2% körül fog bővülni. Az építőipar teljesítménye élénkül. Az üzleti szolgáltatások jelentősen bővülnek, különösen a távközlés, az ingatlanszektor, a kereskedelem, és a gazdasági szolgáltatás, tanácsadás.

A mezőgazdaságban két év összesen 10%-ot meghaladó visszaesése után az eddig rendkívül kedvező időjárás hatására idén legalább 6-7%-os termelésnövekedés várható. A növénytermesztés számottevően emelkedik, az állattenyésztés jelentősen tovább csökken. A hosszabb távon kedvező irányú átalakulásnak sok nem hatékony, főleg a mezőgazdasággal mellék-tevékenységként foglalkozó, piacra termelő ellehetetlenülése lesz az ára.

A foglalkoztatottak száma 2004-ben kb. 0,5%-kal tovább nő (tavaly 1%-kal emelkedett), főleg a tág értelemben vett üzleti szolgáltatások területén. A költségvetési szektorban és a mezőgazdaságban a létszám kissé mérséklődik, az iparban stagnál. A munkanélküliségi ráta stagnál. A termelékenység emelkedése újra gyorsul.

Az üzleti és az állami beruházások gyorsulnak. Különösen a feldolgozóipari gépberuházások, az autópálya-építés és az önkormányzati döntésű, EU-forrásokkal támogatott infrastrukturális fejlesztések bővülnek dinamikusan. Más állami fejlesztésekre viszont a korábbinál kevesebb pénz jut. Az új lakások száma a tavalyi 35,5 ezernél valamivel kisebb, 34 ezer körüli lesz. A GKI Rt. 2004-re a beruházások kb. 7%-os emelkedését várja.

Az államháztartásban a januárban meghirdetett új cél a tavalyi, a GDP 5,9%-át kitevő hiány leszorítása 4,6%-ra. A GKI Rt. szerint ez elérhető. Ha az évközi adatok esetleg ennél nagyobb hiány kialakulására utalnak, feltételezésünk szerint további bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő lépésekre kerül sor. Az elsődleges egyenleg GDP-hez viszonyított deficitje 2003-hoz képest több mint 1 százalékponttal csökken, 0,6% körüli lesz. Így az államháztartás ESA-95 szerinti adósságállománya 2004 végén a GDP 59%-a körül alakul, vagyis lényegében nem emelkedik.

A háztartások jövedelmének alakulásában fordulat történt: 2004-ben a bruttó béremelkedés csak 9% körüli lesz. A költségvetési szférában még a létszám csökkentése esetén sem lesz 6-6,5%-nál nagyobb bruttó béremelkedés. Az üzleti szférában 10% körüli kereset-növekedést feltételezünk. A nettó keresetek dinamikája 7-8% között lesz. Így idén a reálbérek csak 1%-kal nőnek. A nyugdíjak, a gyerektámogatások és más szociális jövedelmek reálértéke 1-3% közötti mértékben nő. A fogyasztási szándékok azonban nehezen alkalmazkodnak a lassuló jövedelemnövekedéshez, ezért az áruvásárlás - és ennek érdekében a fogyasztási célú hitelállomány bővülése - dinamikus marad. A fogyasztás legalább 2%-kal fog emelkedni. A lakáshitel-állomány emelkedése lassul, így a háztartások nettó pénzügyi megtakarítási rátája a GDP közel 1,5%-ára emelkedhet.

A kivitel és a behozatal egyaránt dinamikusan, kb. 13-13%-kal emelkedik. A fogyasztásnövekedés alig igényel többletimportot; a gépberuházások és az export bővülése, továbbá az importverseny erősödése jár majd gyorsan emelkedő behozatallal. A reálértékben érezhetően erősödő forint is bővítheti az importkeresletet. Az élénkülő európai konjunktúra nyomán viszont az export növekedése gyorsul. A külkereskedelmi hiány a tavalyinál kissé nagyobb (4,6 milliárd euró) lesz. A jobb konjunktúrában az idegenforgalmi aktívum - amely az első, a forgalom szempontjából nem meghatározó hónapokban romlott - az év egészében némileg emelkedhet. A profitkiáramlás is meghaladhatja a tavalyit. A folyó fizetési mérleg hiánya euróban nagyjából stagnál, 6,5 milliárd lesz, de a GDP-hez képest már csökken, a 2003. évi 9%-ról 8%-ra.

Lényegesen javul a hiány finanszírozásának szerkezete. Miközben a külföldi cégek által Magyarországon újrabefektetett profit nagysága valószínűleg nem sokkal nő a tavalyi szint fölé (2,1 milliárd euró körül lehet), a tőkeexport valószínűleg csökken (a tavalyi 1,3 milliárd euróról 0,8 milliárd euró körülire); jelentősen, 1,5 milliárd euróról mintegy 2-2,5 milliárd euróra emelkedhet a beáramló új külföldi működőtőke. Bővülhet a tőzsdére áramló portfolió-befektetés is a tavalyi 0,2 milliárdról 0,8 milliárd euróra. Mindez 4-4,5 milliárd euró nettó nem adósságjellegű tőkebeáramlást jelent, ami a tavalyi egyharmad után idén a folyó fizetési mérleg hiányának legalább 60%-ára nyújt fedezetet.

Az inflációt meghatározó fő folyamatokban 2003 közepétől kedvezőtlen, de elkerülhetetlen és viszonylag rövid időre szóló fordulat kezdődött: a 2003. májusi 3,6%-os minimum óta lényegében folyamatos az emelkedés, idén februárban a havi index kissé 7% fölé került. Májusban ismét 7% fölé megy az infláció, de az év közepétől már kifejezett lassulásra számítunk. Ezt indokolja, hogy az év eleji központi ár- és adóemelések hatása egyszeri, ugyanakkor a bázis egyre magasabb. Az első négy hónapban az infláció valamivel kisebb volt a GKI Rt. által korábban vártnál, a II. félévben azonban – a magas olajár és esetleg erősödő dollár, valamint a gyógyszerárak emelkedése hatására – a korábban feltételezettnél lassabban csökken az áremelkedés üteme. Mindezek alapján a GKI Rt. 2004 átlagában továbbra is 6,7%-os, az év végére pedig 6-6,5% közötti inflációt valószínűsít.

A pénzpiacon az év elejétől fokozatosan erősödik a befektetők bizalma. A GKI Rt. már márciusi prognózisában úgy vélte, hogy viszonylag gyorsan mód lenne a kamatok tavaly novemberi szintre, 10% alá mérséklésére, méghozzá szélsőséges árfolyammozgások vagy inflációs veszély nélkül (bár ennek bekövetkeztét nem valószínűsítette). A jegybank a piac számára meglepően korán szánta el magát az alapkamat óvatos csökkentésére. A piac további, kis lépésekben történő kamatcsökkentésre számít, az év végére 9,5%-os jegybanki alapkamat valószínű. A GKI Rt. előrejelzése szerint az árfolyamszintet rövidtávon a piaci vélekedés, a bizalom erősödése vagy annak hiánya fogja alakítani. Éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 253 forintos euró-árfolyamra számítunk (további ingadozás mellett). A legvalószínűbb széles sáv, amelyben az árfolyam ingadozni fog, 247-260 forint/euró.

A GKI Rt. előrejelzése szerint a magyar gazdaságban összességében folytatódnak, fokozatosan szétterülnek a 2003 őszétől tapasztalható kedvező tendenciák. A növekedés ugyan csak szerényen gyorsul, de szerkezete sokkal egészségesebb, az üzleti szféra optimizmusa és beruházási szándéka erősödik. A külső egyensúly kedvezőbb lesz a tavalyinál. A II. félévben az inflációs és államháztartási folyamatokban is javulás várható. Ez az erősödő külföldi befektetői bizalommal együtt – még nagyon óvatos monetáris politika esetén is – megteremti a folyamatos kamatcsökkentés feltételeit.