Egyre többeket győznek meg az eredmények, a tavalyi évhez képest 5 százalékponttal többen, már a cégvezetők 12 százaléka jelentette ki, hogy – bár még eddig nem tette – belevág a fejlesztésekbe. Látványos az előrelépés a kisebb gazdaságoknál: háromnegyedük jelenleg még nem használja a legmodernebb technológiát, de 35 százalékuk mihamarabb beruházásokba fogna. Nem is tehetnek másként: a versenyképesség és a termelésbiztonság növelése, illetve az egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatások kivédése mára szinte alig lehetséges a precíziós eszközök használata nélkül.
A Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexe az elmúlt 6 év legmagasabb értékét mutatja, tavalyhoz képest 20, de 2019-hez képest is 10 pontos emelkedés látható. A gazdák túlnyomó többsége optimista, csupán 10 százalékuk számol csökkenő hatékonysággal, közülük legtöbben az aszály és más káros természeti hatások miatt aggódnak. A termelési költségek növekedését a vállalkozások 96 százaléka gondolja komoly kihívásnak, ennek ellenére 22 százalékuk magasabb profitot vár a 2020-as eredményhez képest.
A modern eszközök használata már nem csak egy ígéret
A legmodernebb precíziós eszközök használata, és termelési rendszerbe integrálása már nem a távoli jövő ígérete, hanem a jelen valósága. A nemzetközi versenyképesség, a termelés hatékonysága, a humánerőforrás kiváltása már mind megkövetelik technológiai fejlesztéseket, a precíziós eszközök minél szélesebb körű használatát. Míg korábban a több mint 500 hektáron gazdálkodó agrárcégek vállaltak úttörő szerepet a technológia meghonosításában, addig idén már a 100 hektár alatti területen dolgozó vállalkozók 35 százaléka is beruházásokba fogna, és jelentősen modernizálná termelési módszereit. Az idő szorít, míg a nagygazdaságok 72 százaléka már ma is használja az eszközöket, a kisgazdaságok 75 százaléka még nem építette be őket a termelés mindennapjaiba.
„Nem kell azonnal teljes felfordulásra, az összes gép lecserélésére és azonnali távvezérlésre, vagy önjáró robotokra gondolni. Minden élethelyzetre, minden kihívásra van megfelelő technológiai válasz” – jelentette ki Kecskés Zsolt, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatás-értékesítési igazgatója. „Nincsenek univerzális megoldások, van, ahol a gépet kell lecserélni, van ahol a szoftvereket, van, ahol csak meglévő eszközöket kell modernizálni. A legfontosabb a rendszerben való gondolkodás, hogy az újonnan rendelkezésre álló adatokat, miként hasznosítsuk a jövőben” – tette hozzá a szakember.
Míg korábban a precíziós technológiákat elutasítók között messze a legerősebb kételyeket a megművelt terület nem megfelelő nagysága ébresztette, mostanra ez a félelem is csökkenni látszik, a „kicsik” is bátrabban vágnak fejlesztésbe. Az elmúlt félévben több olyan többszáz milliárd forintos keretösszegű pályázat vált elérhetővé számukra, amely alacsonyabb kockázat mellett biztosít lehetőséget a technológiák bevezetésére, kipróbálására.
„A pályázatok mellett számos kedvezményes finanszírozási megoldás közül is választhatnak a gazdák. Tudjuk ugyanakkor, hogy a technológiai váltás nem pusztán anyagi kérdés, sokkal több annál: új módszerek, új eszközök, új tapasztalatok épülnek be a mindennapokba. De nem muszáj egyedül végigmenni egy vállalkozónak ezen az úton, hiszen vannak olyan agrárszakértők, akik segítenek a tervezésben, túljutni a nehézségeken. Mi államilag támogatott termékekkel, lízingkonstrukciókkal és szakértő tanácsadással segítjük a hazai cégvezetőket” – mondta Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.
