Január–szeptemberben a megfigyelt szállodák átlagosan 56%-os, ezen belül szeptemberben 73%-os szobafoglaltsággal működtek. Az első kilenc hónap átlagos szobafoglaltságától csak a vidéki háromcsillagos házak maradtak el jelentősen, a többi vizsgált csoportban 57–60%-os kapacitás-kihasználtságot mértek. Az első három negyedév során a budapesti szállodák szeptemberben, a vidéki szállodák augusztusban érték el a legmagasabb szobafoglaltságot.

A vizsgált időszakban egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 13 700 forintot tett ki.

Az első három negyedévben az egy kiadható szállodai szobárajutó bruttó szobaárbevétel (REVPAR) 7600 forint volt. Ennél magasabb mutatóval csak a budapesti négy- és ötcsillagos házak rendelkeztek. A háromcsillagos egységek egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétele az átlagos érték felét–kétharmadát érte el.

A bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan 5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés – az előző hónapokhoz hasonlóan – a budapesti szállodákat jellemezte. A vidéken működő házak bruttó szobaárbevétele 4–18%-kal növekedett.

Január–szeptemberben a vendégéjszakák száma 1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosi szállodákban 1–5%-kal töltöttek el kevesebb vendégéjszakát a vendégek. Vidéken a vendégéjszakák száma kismértékben (1–2%-kal) emelkedett.
*
A Szállodai mutatószámok 2002. október–decemberben 57–72 szálloda önkéntes részvételével, 2003. januártól a kötelezően bevont szállodák (az öt- és négycsillagos szállodák teljes körűen, a há­rom­csil­la­gos szállodák közül a legmagasabb szállásdíjbevételt elért szállodák, összesen 152 ház) és az adat­szol­gáltatásra nem kijelölt, de a rendszerhez önként csatlakozó szállodák (4) tárgyhót követő második munka­napig elektronikus úton beküldött adatai alapján készültek. Szeptemberben 126 szálloda tett eleget a statisztikai törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének.