Felforgathatja az ingatlanpiacot a kormány új rendelete

Átalakíthatja a zártkerti ingatlanok piacát a nemrég hatályba lépett kormányrendelet, amelynek értelmében olyan jogi státuszt kaphatnak a zártkertek, mint a nem mezőgazdasági ingatlanok.

Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Miért volt szükséges a törvénymódosítás?

A zártkert eredetileg a szocializmus időszakában kialakított, a termelőszövetkezetek melletti háztáji művelésre szolgáló kisparcellás terület volt, ahol a lakosság saját célra zöldséget, gyümölcsöt termeszthetett. Az így kijelölt parcellákat kezdték zártkerti ingatlanoknak nevezni, amely a földnyilvántartásban az 1960-as évek közepétől hivatalosan is bejegyezhető, jogilag nevesített kategóriává vált, ám ma már hivatalosan nem létező jogi kategória.

A termőföld eredeti, mezőgazdasági rendeltetésének megváltoztatása – például, ha nem művelik, vagy lakhatási/üdülési célra kezdik használni – csak hivatalos művelésből kivonási engedéllyel lehetséges. Ha ezt valaki engedély nélkül teszi meg, akkor termőföldvédelmi bírságot szabnak ki rá.

Mára viszont a zártkerti ingatlanok egy részében a korábbi mezőgazdasági funkció átalakult, sok helyen már a rendszerváltást megelőzően kisebb házakat építettek, melyek hétvégi házként, nyaralóként vagy akár állandó lakóhelyként szolgálnak.

A jogi besorolása ugyanakkor továbbra is „mezőgazdasági terület” maradt, ami miatt a beépíthetőség és az értékesítés is korlátozott.

“A mostani változás gyorsabb, egyszerűbb ügyintézést, megszűnő kifüggesztést, a korábban jellemző jogi bonyodalmak csökkenését jelenti, de emellett a zártkertek drágulását is eredményezheti” – emelte ki Futó Péter.

100 milliós zártkert

A zenga.hu ingatlankeresési portál kínálatban jelenleg a pár százezer forinttól egészen a 100 milliós nagyságrendig szóródik a zártkertek hirdetési ára, utóbbi területek főleg a Balaton-felvidék frekventált részein vannak vagy közvetlenül folyóval, tóval határosak. A zártkertek átlagára 22 millió forint Magyarországon, a legolcsóbb vármegyéink Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna, ahol átlagosan 7-8 millió forintot kell fizetni egy zártkertért. A legdrágább pedig a már említett Balaton-felvidék miatt Veszprém vármegye, ahol 81 millió forint az átlagár.

A zenga.hu elemzési vezetője szerint a területi eloszlást tekintve Somogy, Zala és Csongrád-Csanád vármegyékben található a kínálat fele, így az érdeklődőknek elsősorban itt érdemes nézelődniük.

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo