Az európai ingatlanok kereskedelmét vizsgáló kutatás szerint a jogi szakmák hozzájárulása elengedhetetlen a biztonságos ingatlanpiaci működéshez. A szabályozott piacokon a nyilvántartási rendszerek hatékonyságát, valamint a fogyasztók elégedettségét is kimagaslónak találta a tanulmány, mely az ingatlankereskedelem területén elemzi öt uniós ország (Észtország, Németország, Franciaország, Svédország, Anglia), valamint az Egyesült Államok gyakorlatát és szabályozását.
A kutatás többek között rávilágít az egyes országok ingatlanpiacainak működési hiányosságaira és az ingatlan-nyilvántartások fejlesztéséhez kapcsolódó kihívásokra. Emellett elemzi azokat a tényezőket is, melyek befolyásolják az ingatlankereskedelem költségeit - mint például a tagállami fogyasztóvédelmi törvények, az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szigora vagy az ingatlankereskedelem folyamatába épített ellenőrzési pontok. Az itthoni kereskedelemnek jót tesz, hogy bár kissé visszaesett a forgalom, az utóbbi időben visszaszorult az ingatlan-maffia.
Szabályozás = alacsonyabb árak, nagyobb jogvédelem?
A piacok összehasonlítása során kiderült, hogy az ingatlankereskedelem szabályainak lazítása nem vezet sem alacsonyabb költségekhez, sem jobb szolgáltatáshoz. A legszabályozottabb piacokon (Németország és Észtország) ugyanis az ingatlankereskedelem átlagos költségei alacsonyak, a nyilvántartási rendszerek hatékonyan működnek, és a fogyasztók elégedettsége is láthatóan magas.
Az ingatlanügyletek sikeres és biztonságos lebonyolításának érdekében indokolt a résztvevők - főleg a vásárlók - számára jogi szakértői közreműködést biztosítani - állítja a tanulmány. Ez származhat akár ügyvédtől (ahogy Angliában), akár közjegyzőtől (mint Észtországban, Franciaországban vagy Németországban). Az elemzés rávilágított, hogy a jogi szakértők közreműködésének költségei átlagosan az ingatlan-tranzakciók összköltségének kevesebb, mint egy százalékát képviselik, és láthatóan eltörpülnek a közvetítői költségek mellett.
A tanulmány szerint a szabályozott ingatlanpiacokon az árak alacsonyabbak, és a fogyasztók érdekeit hatékonyabban védik, mint a szabad piacon. Mivel az ingatlanpiac egyértelműen nem felel meg a tökéletes piac fogalmának, ezért Peter L. Murray szerint a jogi szabályozottság mértékének csökkentése sem vezethetne alacsonyabb árú, jobb szolgáltatásokhoz.