A tavalyi év a tőkepiacokon az arany és ezüst árfolyamának diadalmenetéről szólt, amit a bányászvállalatok részvényei még nagymértékben felül is teljesítettek. A nemesfém reneszánszához geopolitikai és reálgazdasági okok együttállására volt szükség – melyek a jelek szerint a közeljövőben is velünk maradnak. Az MBH Befektetési Bank elemzője megvizsgálta, mi áll az arany és az aranybányász szektor értékének kiugró emelkedése mögött.
Az arany a 21. század során duplán is felülteljesítette a világ tőkepiacainak talán legfontosabb indexét, az S&P500-at – s ez az emelkedés az elmúlt két évben vált igazán meredekké. Míg 2024-ről 2025-re az arany ékszerészeti célú felhasználása csökkent, a technológiai felhasználás pedig stagnált, addig a befektetési célú, arany ETF-ek iránti kereslet közel duplájára nőtt.
Jó befektetés az arany Fotó: Fotolia
A nemesfém iránti fokozott kereslet mögött számos ok azonosítható, s ezek között csak az egyik a geopolitikai feszültségek utóbbi években tapasztalható fellángolása. Hasonlóan fontos hatás, hogy az elmúlt évtizedben a világ jegybankjai egyre nagyobb mértékben törekedtek az arany felhalmozásra. „Ez a folyamat az utóbbi 24 hónapban, a dollár jelentős gyengülése és a zöldhasúba vetett bizalom látszólagos megrendülése miatt jelentősen felerősödött, s ennek következtében a világ központi bankjai rekordmennyiségű aranyat vásároltak, hogy diverzifikálják tartalékaikat a dollárral szemben. 2024-ben összesen 1092 tonnával nőtt a tartaléknak szánt arany mennyisége világszerte, tavaly pedig a jegybanki aranykereslet a teljes globális aranykereslet közel 20 százalékát tette ki” – mondja Radák Máté, az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője.
Egy 2025-ös felmérés szerint a tendencia tovább folytatódik: a központi bankok 95 százaléka szerint a globális aranytartalékok tovább fognak nőni, míg 43 százalék saját intézményénél is bővüléssel számol.
