A korábban 2003. második felére várt élénkülés késik és idén csak szerény lesz, így az első félévi 2,5% után az év egészében 2,8%-os fejlődés várható. Ez az ütem 1996 óta a leglassúbb, de több mint 2 százalékponttal magasabb az EU átlagánál és lényegében azonos a többi közép-európai országéval. A növekedés döntő része a szolgáltató ágazatokból származik, bár a második félévben várhatóan már az ipari GDP is érzékelhetően emelkedik. Számottevően bővül a kereskedelem, az ingatlanszektor és a nem üzleti szolgáltatások teljesítménye. A foglalkoztatás e három ágazatban emelkedik, az üzleti szféra egészében azonban csökken. A munkanélküliség gyakorlatilag stagnál.

A gyors jövedelem-növekedés nyomán erőteljesen bővül a fogyasztás és tovább élénkül a lakás- és ingatlanpiac. A lakosság nettó (hitelállománnyal csökkentett) megtakarítási rátája viszont rendkívül alacsony. A fogyasztás erőteljesebb hatást gyakorolt a behozatalra, mint a termelésre. Megkezdődött az üzleti beruházások szerény növekedése. Az állami és az önkormányzati beruházások viszont mérséklődnek, így idén a beruházások összességében csak 3%-kal emelkednek.

A folyó fizetési mérleg az áruforgalminál is kissé nagyobb mértékben romlik, a deficit kb. 4,3 milliárd euró, a GDP közel 6%-a lesz. Ez - más közép-európai országokhoz hasonlóan - igen magas, de finanszírozása gondot nem okoz. A beáramló működőtőke a privatizációs bevételek következtében lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, de így is messze elmarad a deficittől. Így az ország nettó külföldi adóssága emelkedik.

Az infláció nyár óta, ha a korábban feltételezettnél lassabban is, de ismét emelkedik. Az elmúlt három évben elhalasztott központi árnövelések (leginkább az energiaszektorban, a közlekedésben és más közszolgáltatásoknál), a gyors béremelés, a költségvetési túlköltés és a forint leértékelődése árszintnövelő folyamatokat indított be. Az éves átlagos fogyasztói árindex 4,6% körül alakul, de az év végén az infláció ennél magasabb, kb. 5,2% lesz, s tovább emelkedik.

Kapcsolódó, letölthető táblázat